Amikor felkeltem (délben) Cortez már nem volt otthon, de hagyott egy üzenetet az éjjeli szekrényen, hogy dolgozni kellett mennie, helyettesíteni valakit, aki hirtelen ágynak, esett, de nem aggódjak, jön amint tud. Utóiratnak hozzátette, hogy szeret, és hogy ne gondoljak túl semmit, az életbe nem vinné rá a lélek, hogy esetleg megcsaljon. Igen, a terhességgel jönnek a hangulatingadozások, ami általában azt eredményezi, hogy Corteznek sem hiszek, de most jól éreztem magam, és egy pillanat alatt elhittem, hogy Cortez tényleg dolgozik, és tényleg szeret. Boldog dolgok :)
Ez a boldogság végig vitte az egész napot, habár régebben ilyenkor elugrottam a közeli kávézóba, de ma olyan fáradt voltam, így egész nap az ágyban maradtam (szabadnapom volt a kávézóba), és ott filmeket néztem, vagy Virágot zaklattam, aki élete első kiállítására készült, így totál stresszes volt. De sikerült kiszednem onnan, hogy random baromságokkal kezdtem elárasztani, majd csevegni kezdtünk, amikor pedig leraktuk, Virág is sokkal felszabadultabban folytatta a mesterművét, és tovább tökéletesítette.
Majd miután Ricsit, és Zsoltit is megtaláltam unalmamban fellkeltem, ugyanis farkaséhes voltam, és beszabadultam a konyhába, ahol kiszedtem a hűtőből egy kis párizsit, amit vajjal egy szelet kenyérre helyeztem, majd még kivettem egy túró rudit, amit egy késsel felszeleteltem és a felvágottra rakosgattam, és jóízűen beleharaptam a kenyerembe, miközben fellapoztam az újságot, ami az asztalon volt, belemerülve az egyik kúltúrális cikkbe.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Ketten, Párizsban (SzJG FanFiction) (BEFEJEZETT)
Hayran Kurgu,,Virág a kezembe nyomott egy unikornisos (?) Mamuszt, közölve, hogy barátságpapucs (?), szóval kaptam papucsot." Következő rész: Andris, Lefejellek!
