The game of saddness| Befejezett

Egy hétfői nap

Hétfő. Utálom a hétfőket. Suli meg ilyenek. Ez lesz az első olyan nap amikor Atival úgy megyünk suliba,hogy együtt vagyunk.
Felkeltem, felöltöztem, fogat mostam majd elindultam. Atival a lépcső házban találkoztunk, és egy ,,jó reggelt,de jól nézel ki" csókkal köszöntöttem. Majd elindultunk.
Beértünk a suliba, de senki nem foglalkozott velünk. Aha, csak azt hittem. Amint bementünk az osztályba kézen fogva mindneki felénk pillantott.
Attila elengedte a kezem, majd oda ment az egyik haverjához. Én pedig leültem az asztalhoz. Egyszer csak a hátam mögött súgdolozást hallottam. Réka és Zita volt az.
- Szerinted mióta járnak?- suttogta halkan Réka.
-Nem tudom. Szerintem kb fél hónapja.- mondta Zita.
- És szerinted lefeküdtek már?
-Szerintem igen.-felelte Zita.
-Na jó. Szerintem semmi közötök ahhoz, hogy mit csinálok a barátommal.- mondtam mérgesen.
- Jó, nyugodj meg. Tudod milyenek vagyunk. Szeretünk hülyéskedni- mondta Réka.
-Most már tudom. Amúgy kicsit sem vagytok viccesek. Úgyhogy ne keressétek a baráti társaságom.
Szerencsémre pont akkor lépett be a terembe Kata, a legjobb barátnőm.
-Mi a gond Zsófi?- kérdezte.
- Az, hogy ezek a k**vák mindenbe beleszólnak.
- Ne foglalkozz velük. Irigyek.
Pont akkor szólalt meg a csengő, így mindneki leült a helyére.
Miután vége lett az óráknak, Katával váltottam még pár szót, aztán elindultam megkeresni Atit. És mit látok? Hogy az a tahó, bunkó Réka Attilával csókolózik. Attila eltolta magától Rékát, majd felém fordult.
- Baby, megtudom magyarázni!- mondta, és a szemén látszott, hogy megbánta.
-Nem. Most hagyj magamra.- mondtam majd haza rohantam.
Otthon megírtam a házikat, majd sírtam egyet Chord Overstreet- Hold on című dalára.
Egyszer csak megcsörrent a telóm. Ati volt az, de nem vettem fel...