The game of saddness| Befejezett

Part 8💚

Szoval. A rohadt életbe! Amíg én Atira figyeltem addig eszembe se jutottak Rékáék.Akik miatt mennem kellet az igazgatoiba.Csodás mondhatom🙄
-Zsofi!Mit hallok, hogy meztelen képeket teszel ki magadról?
-Tessék?!
-Állítólag az insta profilodon kint volt.
-Elnézést kérem de én tegnap egész végig Atival voltam a kórházban.
-Biztos?
-Igen. Igazgató úr megmutatom az insta fiokom. De ha nekem nem hisz kérdezze meg Atit vagy a barátaim.
-Azt tudom hogy felmentésed volt.
-Igazgató út meg mutatom a gallériám ha akarja.
-Nem kell.
-Mikor kerültek ki a posztok?
-Reggel kilenc és tíz között.
-Elnézést kérek de én akkor kórházban voltam.
-Behivom Atillát, Andrást, Rékát és Zitát.
-Rendben.
Hosszú percekig csak álltam az igazgatoiban, mire végre jöttek. A diri röviden felvázolta a sztorit, mire Andris és Ati gyilkos szemekkel méregették a két lányt.
-Igazgató úr tisztán emlékszem, hogy a Zsofi tegnap velünk volt.
- De akkor hogy posztolt?-kérdezte Zita eszelősen.
-Zita drága. A Zsofinak volt kikérője. Mindenki azt mondja, hogy a kórházban volt. Van róla képi bizonyíték.
-De...-kezdte Réka majd sírva fakadt.
-Nincs semmi de! Tóth Zita és Kovács-Olasz Réka mind a ketten igazgatói intőben részesültök személyi jogok megsértéséért! És kérjetek elnézést Zsófitol de rohadt gyorsan.
-Bocsánath Zsófi-mondták elfolytott sírógörcsel.
-Na a 2 lány kivételével ti hárman menjetek órára.
Elmentünk órára. Az ofőnek röviden felvázoltuk a történteket. Ő erre azt mondta, hogy a Rékáéknak 1 húzása van aztán repülnek a suliból.
Az órák hamar elteltek, majd jött a délután. Amíg én össze pakoltam minden holmim addig fogalmam se volt, hogy mi zajlik Atinál.
Amikor beléptem az ajtón, sirógörcs kerülgetett. Az a pillanat fogadott engem, hogy Ati ül a kanapén, előtte Zitával csokolozik, Zita meg kamerázza őket. Amikor mindketten megláttak csak gúnyosan vigyorogtak majd elmentek. Ati odajött hozzám, hogy megmagyarázza a történteket. De én nem engedtem. Mert nem érdekelt a magyarázata. Ki futottam az ajtón, és meg sem álltam addig a padig ahol mindig ülni szoktam amikor egyedül akarok lenni. Ati pedig jött utánam.
Leült mellém, át karolta a vállam és magához ölelt.
-Zsofi én úgy sajnálom!-mondta Ati majd legörbült a szemén egy kövér könnycsepp.
-Ati miért nem ellenkeztél?
-Az a gond, hogyh...-kezdte, de a sírás elfolytotta a hangját.
-Ati ne sírj!-mondtam majd átöleltem.
- Tudod Zsofi amióta az eszemet tudom azóta az ellötted lévő barátnőim folyton megcsaltak. De te nem ilyen vagy. És nem akarlak elveszíteni.
-Ati nem fogsz nyugodj meg. De Réka és Zita miért hajt rád?
-Mert szerelmesek belém. És minden áron szét akarnak minket szedni.
-Ati bocs hogy úgy kiakadtam.
-Nincs gond.
Kicsit még maradtunk ott a padnál és beszélgettünk.
Együtt mentünk haza, majd tanultunk.
Este TV-zés közben Ati megcsókolt. De olyan szenvedélyesen, hogy elkezdte levenni a poloját.
-Zsofi ugye nem sietünk sehova?
-Nem.-majd folytattuk amit elkezdtünk.
Másnap együtt mentünk suliba.