IX.

1.1K 76 6
                                    

Reggel mikor felkeltem egy anyaszült meztelen Harry állt az ággyal szemben. Először azt sem tudtam hová kapjam tekintetem,de mikor kékjeim megtalálták zöldjeit tudtam hogy ő csakis engem néz,és ettől pír jelent meg az arcomon.
Elkezdett felém sétálni,majd mikor elég közel ért,államat felemelte,fejét oldalra fordította s csak bámult engem sejtelmes arckifejezéssel.
Egyikünk sem szólalt meg. Csak néztük egymást és az arcomon keletkező pír csak úgy marta bőrömet.
Pár perc után szimplán elengedte arcomat és kisétált a szobából.
Nem értettem mi volt ez.. de furcsa volt.

Pár perc múlva visszajött,csakhogy ekkor már volt rajta ruha.

-Ma délelőtt nem leszek itthon,ezért ismételten Zayn fog rád vigyázni. Értve vagyok,Édesem?

-Értettem,Apuci.

-Helyes. Nemsokára itt lesz szóval át kéne öltöznöd.

-De.. minden ruhám a lakásomon van...

-Igaz...-mondta majd elgondolkodott,s pár pillanat múlva azt mondta-A szomszéd szoba az én szobám. Vedd fel amit szeretnél. Estére pedig elintézem,hogy a cuccaid átkerüljenek ide.

-Rendben,Apuci.-mondtam majd egy biccentés után elhagyta a szobát.

Hallottam,hogy még pakolászik valamit,majd pár perc múlva csak az ajtó csapódását és a zár kattanását lehetett hallani.

Kikeltem az ágyból,megmostam az arcom,majd átmentem Harry szobájába.

A falak feketék voltak,az ajtó mellett egy fehér ágy volt,mellete egy szintén fehér éjjeliszekrény,az ajtóval szemben pedig egy másik fekete ajtó volt.
Vonakodva ugyan de beljebb mentem,a fekete ajtó előtt megálltam,s a kilincsre tettem a kezem.
De még mielőtt benyitottam volna,felmerült bennem egy kérdés...
"Mi van ha itt tartja a hullákat??"
Homlokon csaptam magam és inkább benyitottam.
Ez a gardróbja... Rengeteg öltönye van.. Kifinomult a pasi..
Megtaláltam azt a részleget ahol inkább a kényelmes ruhákat tartja,ezért ott kezdtem el válogatni.
Kivettem egy fekete farmert és egy fekete pólót,és alsót is,remélem nem bánja.

Gyorsan felkaptam magamra az említett ruhadarabokat,s ahogy kész lettem meghallottam Zayn hangját.

-Louis? Hol vagy?

Lerohantam a lépcsőn,majd a lépcső alján találkoztunk.

-Itt.-mondtam apró mosollyal arcomon.

-U,mosolyogsz. Mi történt?

-Um,semmi?-felnevettem kínomban-Csak örülök, hogy Harry elment és itt vagy.

-De rossz vagy.-mondta miközben vigyorogva megforgatta szemeit.

Leültünk a kanapéra majd Zayn mesélni kezdett egy lányról,akivel nemrégiben találkoztak és nagyon kedveli. Szerencsés a lány,ha Zayn kedveli,mert hát csodás ez a gyerek. Félre ne értsetek,nem nézek úgy rá,csak na,azért szemem van.

-Ja és öm...kérdezni akartam már..

-Bökd már ki,Z.

-Hát..Harry...ugye nem...bántott?

-Nem bántott,de olyan kiszámíthatatlan,hogy akármikor elcsattanhat egy pofon.

-Nem úgy értettem,Louis. Úgy értem,szexuálisan.-mondandója végére bentakadt a levegőm. Ugyan még nem ért hozzám úgy... az a múltkori eset szopás volt..(szó szerint),de nem hiszem,hogy ezt Zaynnek tudnia kell.

-Nem.

-Biztos?

-Biztos Zayn! Csak hagyjuk már ezt a témát.

-Sajnálom,nem akartam olyat kérde-

-Semmi baj. De én is kérdeznék valamit.

-Csak rajta,öcsi.

-Harry-vel honnan ismeritek egymást?-kérdésem hallatán Zayn felsóhajtott.

-Nem hiszem,hogy érdekel.-nézett rám jelentőségteljesen,amivel jelezte,jobb ha inkább nem firtatom.

[...]

Harry pont most ért vissza,mi meg még mindig a kanapén beszélgettünk.

-Z,menj haza. Dolgom van Louis-val.-hangja fáradt volt és gondterhelt,de ez arcára is kiütött.

Zayn vette a lapot,s egy gyors köszönés után elment.

Harry lehuppant a kanapéra.

-Kérlek gyere ide,Édesem.-mondta halkan én pedig szorosan mellé ültem.

Erős karját átdobta vállamon,majd fejét hátradobta s sóhajtott egy nagyot.

-Ölelj meg,Lou...

Fejemet vállgödrébe fúrtam,karomat pedig szorosan átfontam dereka körül.
De megint elkapott az az érzés. Lou-nak hívott.... Egy kósza könnycsepp végig szántott arcomon,ezért fejemet mégjobban nyakhajlatába fúrtam.

-Minden oké,pici?

Nem válaszoltam. Elhúztam fejem,majd szemébe néztem,szememet levezettem ajkaira...és annyira jó lett volna...

Mintha gondolataimban olvasott volna,ajkait enyémre tapasztotta. Lágy,apró csókott hagyott ajkaimon. Ezután fájdalmasan szemébe néztem,s most én csókoltam meg. Apró csóknak indult,de csókcsatába kezdtünk. Szinte faltuk egymást ajkait.

A Rossz Döndés [Larry Stylinson]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora