Munka a Leclerc rezidencián

1. Évad 5. Rész

Reggel Charles szobájában ébredtem, a fiú a nyakamba volt bújva és hátulról ölelt. Mindez szép és jó lett volna, de ő a főnököm. De olyan aranyosan szuszog. Olyan békés és nyugodt. Óvatosan kibújtam az öleléséből amire szerencsére nem kelt fel. Egy darabig néztem ahogyan alszik. A hosszú szempillái, a csillogó kócos haja. Na várjunk csak. Nem, nem. Nem tetszhet. A munkaadóm és barátnője is van aki nemsokára itt lesz. Átmentem a szobámba és amint belenéztem a tükörbe akkor tudatosult bennem, hogy Charles poloja van rajtam. De hogyan?
A fürdőbe vettem az irányt. Hajmosas, zuhanyzas, fogmosás. Miután megszaritottam hullámos barna loboncom, feldobtam egy laza sminket és elindultam ruhát választani.
Amikor épp a szekrényben nezelodtem, egy kopogás törte meg a gondolat menetem.
Gyere-mondtam
Jó reggelt Luna.-morogta álmos hangon. Aztán feltűnt neki, hogy egy törölköző takarja a testem.
Jaj, ne haragudj-fordult el-csak szólni szerettem volna, hogy átjön ma pár haverom, ha nem zavar. Szeretnélek bemutatni nekik. Na meg Charlotte.-mintha hangjában egy kis letörtség hallatszott volna.
Rendben. Elkészülök és lemegyek csinálni reggelit.-mondtam neki mosolyogva, amit nem láthatott háttal.
Okes-majd becsukta az ajtót.
Gyorsan felvettem a fehérneműm, egy rövid nadrágot és egy pólót és már mentem is le.
Charles. Lehet egy kérdésem?-fordultam a fiú fele.
Persze. Mondd csak.-nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel. Állj le Luna.
Mit keresett este rajtam a te pólód?-neztem rá értetlenül.
Na, ez engem is érdekelne.-lépett be a konyhába A lány.. Charlotte. Gyönyörű de egy harpia, már most látom, hogy nem leszünk jóban.
Szia Charlotte. Ő itt Lu....-kezdte Charles.
Leszarom, hogy kicsoda. Válaszolj a kérdésére.-mondta flegman
Leitta tegnap a ruháját aztán elaludt. De nem akartam, hogy borosan (mint kiderült azt is ittunk este) feküdjön le így ráadtam a pólómat. Ennyi.-mondta. De láttam rajta, hogy nem szeretne hogy Charlotte megtudja, hogy ezen felül meg együtt is aludtunk...
Én inkább elhuzok. Szólj ha már nem a kis cseléded bugyijaban akarsz turkálni.-ezzel kiviharzott a lakásból.
Cseléd. Rettenetesen rosszul estek a szavai, de a csengő kijózanított.
Charles, komám. Mit csináltam szegény lánnyal, hogy ilyen idegesen ment el?-hallottam egy fiú hangját.
Ne is kérdezd Pierre. Felvettem ugye egy takarító csajszit és hat Charlotte nem fogadja jól. De bemutatom úgyis.-mondta majd elindultak a konyhába ahol én álltam.
Srácok ő itt Luna. Luna ok itt a barátaim. Pierre, George, Daniel és Lando.-mutatott be mindenkit sorra.
Sziasztok!-integettem kínosan. Mindneki köszönt és elkezdődött életem legjobb estéje.