A Szalmasapkás

Part1

*Law szemszögből*

Éppen az újságot forgatom a kezemben. Egy nagyon is érdekes incidens miatt érdeklődik a világ, mit ne mondjak az én figyelmemet is vonzza. Talán jobban a kelleténél. De miről is van szó: A Szalmakalapos csapat lerohanta és bevette Enies Lobyt és ha ez nem lenne elég hadat üzentek a villágkormánynak. Nos, nem csoda ez az egész hűhó. Ez nem kis dolog! Viszont engem jobban érdekel egy bizonyos Monky D Luffy. Hogy mi is fogott meg benne? Természetesen a D, bár még mindig nem tudok eme családnévről semmit azon kívül amt Cora-san mesélt. Már sok mindent megpróbáltam, kutakodtam itt ott, de nem igazán találtam semmit, ez viszont nem tart vissza. De térjünk is a tárgyra Szalmakalapos, avagy Monky D Luffyra. Első vérdíja 30 millió beli volt, ami valljuk be nem kevés így elsőre főleg a Keleti-tengeren. Ezután rejtélyes mód 100 millió beli lett az Alabastában történtek után. Bár a tengerészet ez titkolja, akinek van egy kis agya könnyen összerakja a képet. Aztán a mostani eset eddig is érdekes volt, de most mégjobban felkeltette a figyelmem ez az alak. Egyetlen társa miatt tette meg mindezt, ami ha nem valósult volna meg biztos hogy, lehetetlennek tartanám.

______________________________________

Itt vagyunk Sabaody-n a legénységemmel. A szigetnek meglepetés szerűén barátságos hangulata van, buborékok pukkadozó hangját hallani mindenhol és persze látni is őket. Gyönyörűvé és egzotikussá teszi a helyet a termetes óriás fák. Az emberek a pukkadozó gömböket kedvük szerint hasznosítsák, és látszólag boldogok, persze ez mind csak álca. Noha jól érzik magukat ott van szívükben a félelem és rettegés gondterheleltek mivel nem tudják mikor lép a színre egy Égi Sárkány, és szakítsa szét a családokat, öli meg a szeretteiket, tart meg valakit rabszolgának addig amíg már a kimerültségbe bele nem hal. Néhány szigeten található árverések lebonyolításához használt épületek még jobban az ember tudatára agya, hogy, valami itt nagyon nem normális.
Néhány szerencsétlen emberen egy nyakörvszerű szerkezet amivel a gazdájuk kényük kedvük szerint lerobbantatja a fejüket. Nesze neked boldogság. Ilyen egy boldog élet egy gyönyörű társadalomban. - gondoltam miközben unottan sétáltam az 1. számmal rendelkező liget felé.

-Kapitány! Jelentem a Legrosszabb generáció összes tagja a szigeten tartózkodik!!-szaladt oda hozzám Bepó lihegve.

-Mi? - csak ennyi szaladt ki a számon a meglepettségtől. Mikor felfogtam a hallottakat egy halvány mosoly jelent meg arcomon.
-Nos unatkozni nem fogunk. - mondtam.

Úgy értesültem, hogy rabszolga árverés lesz, és nem igazán szeretnék lemaradni róla. Tudni szeretném mi folyik egy ilyen helyen. Vajon mire kell majd számítanom!? Milyen lehet egy ilyen rendezvény?

Már éppen helyet foglaltam a teremben. Elől egy színpad jól kivilágítva. Körülötte padok. Vártam a kezdést, amikor is nem más, mint maga Eustass Kid lépett be a terembe. Egyből felvettem vele a szemkontaktust és kihívóan néztem rá. Lassan de, határozottan felemeltem kitetovált kezem és a középső újammal köszöntöttem őt. Nos ő is egy "kedves és jóindulatú" pillantással viszonozta "kedves gesztusom".

A színpadon viszont megjelent egy alak és beszélni kezdett. Erre a figyelmem az árveréssel kapcsolatos dolgokra irányítottam. Egyre jobban unatkoztam, semmi értelme ennek az égésznek. Kalóz vagyok mégis emberibb vagyok ezeknél az őrülteknél. Már rég tűntem volna innen, ha nem halom meg fél fülemmel, hogy, egy sellő is az áru között van. Ráadásul a műsor közepén betoppant a Szalmakalapos legénység. Hátrapillantottam, de a kapitányuk nem tartózkodott ott sajnálatomra.

Egy kalózkapitányt hozták be a színpadra. Az emberek izgatottak lettek mikor megtudták egy 17 millió belit érő alakot vehetnek meg. Ám az örömük nem tartott sokáig mivel az áhítatuk tárgya összeset.