elballagtam, ez már elég volt ahhoz, hogy az általános iskola alatt kialakított baráti társaságom darabjaira hulljon, s mára már ha látjuk egymást a buszon, s esetleg tekintetünk összeakad, már csupán idegenek vagyunk. egy mosolyt sem eresztünk a másik felé.
tudom, én voltam sokáig makacs, hogy nem engedtem el a dolgokat, de nem tudtam. de már megbékéltem igazából azzal, ahogy alakultak a dolgaink és ha legközelebb látlak a buszon, félreteszem minden gyermeteg sérelmem, odamegyek hozzád és szelíd mosollyal ajkaimon köszönök majd neked, hiszen volt, ami volt és kár azon rágódni tovább.
YOU ARE READING
- best of me
Non-Fiction[ emlékek. ] Gondolatok az emberekről, akiknek köze van/volt az életemhez, akik megformálták azt, aki vagyok; - barátokról és volt barátokról. ⌜ 2021/01/28 :: :: ⌟ ꗃ ،، -sungoesdown 𑁤