szerelmünk
tiszavirág életű
volthirtelen fellángolásból
született,
egyikőnk se
állt készen rátudtuk a sorsunkat,
mégis az örökkét
akartuka sors iróniája, hogy
mire észbe kaptunk,
már meghaltunkéletünk rövid ideig tartott,
de minden egyes pillanatát
át akartunk élni