Mibe Keveredtem?!

13. Gyakorlás

A te szemszöged

Megvártuk míg Ötös kipakol. Utána pedig kimendtünk az udvarra.

-Na jó Vanya kezdjünk a könnyebbik felével! Először figyeld a hangokat. Mit hallasz?

-Az autók hangjait, ahogy egy ember beleszürcsöl kávéjába, a közlekedési lámpák hangját.

-Most koncentrálj egy hangra. Hagyd, hogy átjárjom!

Vanya koncentrálni kezdett és mikor kinyitotta szemét egy hangullámot okozott és megmozgatta vele a fák ágait. Majd leállította azt.

-Sikerült!-kiáltott fel boldogan

-Igen, ez volt az amikor boldog vagy! Most jöhet az amikor meg dühös. De először megkérném Allison-t hogy vigye el innen Klairt!

-Maris. Gyere aranyom!-megfogta karját és bevitte.

-Most pedig valaki dühítse fel Vanyat. Amikor úgy van, hogy elakar uralkodni rajtad csak modogasd azt, hogy én  vagyok a főnök. Én is mindig ezt teszem.

-Oké akkor valaki idegesítsen fel!

-Majd én! -válalkozott Diego.-Soha nem fogsz közénk tartozni! Semmi sem vagy! És be fogunk zárni!

Vanya átváltozott. Akartak valamit tenni a többiek de kezemmel mondtam, hogy ne csináljanak semmit.

-Vanya mondogasd a mandrát!

-Én vagyok a főnök-mondogadta lecsukott szemmel. Mikor újra kinyitotta szemét mosolygott-Sikerült én irányítom!-Ezek után megölelt.

-Jó most Ötös légy ojj szíves és hozz egy fegyvert!

-Megyek-eltelortált és hozott egy gépfegyvert

-Jó Vanya most még foglak lőni titeket, de te csak gondolj arra , hogy a golyó mire elérne hozzátok felrobban és hogy ezt észrevétlenül teszi meg!-erre csak bólogatott-Egy....kettő....három!-elkeztem lövöldözni, Vanya csak felemelte kezét és koncentrált. Egy golyó se találta őket el. -Na ez jól ment!

-Igen. Végre tudom irányítani!-ezt még mindig fehér szemmel mondta

-Most lássuk megy e ez az egész úgy hogy bevan köteve a szemed és nem számolok vissza és csak a hangokat hallod!-odaléptem hozzá és bekötöttem szemét-Ne aggódj tudom, hogy képes vagy rá!

-Képes vagyok rá!

Vissza mendtem felfedtem a fegyvert és ránéztem a többiekre. Látszott rajtuk hogy őrültségnek tartják ezt az egészet. De hogy az őszintét megmodjam nem érdekelt. Eszeveszettül elkezdtem lövöldözni. Vanya pedig mintha lástná felrobbantotta az összes közeledő golyót.

-Ügyes!-dobtam le a fegyvert- Most pedig nyugodj le!

-Nem hiszem el! Ez annyira menő! Végre én is közétek tartozom!-nyugodott le Vanya amire Luther szólalt meg

-Igen már csak a tetkód hiányzik! -mutatta fel csuklóját

-Igen! Tényleg, ami azt illeti varrathatnánk Y/n nek is mert ő is közénk tartozik!- vetette fel Allison

-Te benne vagy?- néztem Ötösre

-Persze! Csak ha már úgy is itt vagyunk akkor Luthernek megteszem azt hogy kiképzünk az ajándéka miatt-forgatta meg szemét miközben mosolygott.

-Én benne vagyok! -szólaltam meg

-Szuper! Akkor kezdjük is el!-csapta össze tenyerét Diego

-Mivel kezdjünk?-kérdeztem

-Legyen mondjuk a telekinézis?-tette fel az ötletet Vanya

-Oké!