A Moment

7.

Végre elérkezett a péntek. A kocsival Ginny háza előtt leparkoltam. Miután lezártam a kocsit a bejárata elé mentem, majd becsengettem. Pár percet vártam majd a szépségem egy elképesztően szép vörös ruhában lépett ki.

-Csodálatosan nézel ki- mondom neki miközben folyamatosan méregetem.

-Köszönöm Harry- mosolyog rám.

Imádom, mikor a nevemet kiejti a formás ajkain. Elképesztő ez a lány! Odaértünk a kocsihoz, majd kinyitottam neki az ajtót.

-Köszönöm szépen- mosolyog rám.

Miután becsuktam az ajtaját én is beültem a volánhoz.

-Nos hova megyünk- kérdezte miközben becsatolta az övét velem egyszerre.

-Foglaltam asztalt a The Prince étteremben- mondom miközben beindítom a kocsi és elindultunk az étterem felé.

-A The Prince? Komolyan?- mondja döbbenten.

Istenem nem szereti azt az éttermet talán? Vagy túl sok neki? Vagy már rengetegszer volt ott és unja?

-Igen miért?- mondom kínosan nevetve –Talán nem szereted azt az éttermet? Mehetünk máshová is- nevetek zavartan. Kattog az agyam. Ezt elbasztam! Basszus.

-Jaj nem dehogy!- nevet édesen és közbe végigsimít a felkaromon –Még sose jártam ott- kuncog –Beka szerint nagyon nehéz ott asztalt foglalni- mondja.

-Nem volt annyira- egy pillanatra levettem a szemem az útról és rápillantottam mosolyogva.

Biztos, hogy nem fogom neki elárulni mennyire nehéz volt. Csak jövök pár embernek egy kis szívességgel. Nem nagy dolog érte bármit.

-Megérkeztünk- mondom miközben leálltom a kocsit.

Gyorsan a szépségem oldalára siettem és kinyitottam neki az ajtót, majd kisegítettem a kocsiból.

-Köszönöm- mosolyog rám piros arccal én meg viszonoztam a mosolyát.

Mikor beléptünk az étterembe egy pincér jött oda hozzánk.

-Szép estét önöknek van-e asztalfoglalásuk?- nézett rám

-Önnek is. Igen Harry Styles néven- mondom neki.

-Rendben. Kérem, hogy kövessenek- mondja, majd elindul egy irányba.

Megfogom Ginny kezét és a pincér után megyünk. Miután a pincér az asztalunkhoz vezetett kihúztam a szépségemnek a széket, majd én is helyet foglaltam vele szemben.

-Milyen italt hozhatok önöknek?- kérdezte a pincér

-Én egy Shirley Temple koktélt szeretnék kérni- mondom –Szépségem te mit szeretnél inni?- nézek rá hátha elkapom a pillantását az itallap mögül.

-Én is ugyanazt szeretném kérni- mondja és rám mosolyog. Önkénytelenül is de viszonzom a mosolyát.

-Szépségem ugye tudod, hogy kérhettél volna alkoholos italt is- teszem rá a kezem az övéire.

-Igen tudom- mosolyog rám –De nem szeretem az alkoholt annyira és az se mellékes, hogy ez a kedvenc koktélom. Mindig ezt a koktélt iszom. Nem bírom annyira az alkoholt- kuncog. Ezt megjegyzem.

-Tudod már mit szeretnél rendelni?- nézek rá és közben nyújtok felé egy étlapot.

-Igen egy Ribeye steak-et szeretnék- nézett rám az étlap mögül.