23

Addikció

Ferde falakon függő függöny,
Függők közt magam a szobába függönyzöm,

Hideg a tél, minden fagyott s csúszik,
Dávid az imént rám fogta a csúzlit,

A hírem hamar hanggá válik,
Sok pletykás szájtól egy-egy vak vágányig,

Fociztam évekig, de egy gólt sem lőttem,
Rossz kapura játszottam úgy éget, mint egy lőtt seb,

A növényem szinte csillog a fényben,
Ahogy az arcára s ajkára akadnak a piros fények,

Elfogyott a viasz, a gyertya már elégett,
Miért nem tudok aludni? Már megint hozzád beszélek,

Keret nélkül ketától kretén készen,
Kínok közt keservesre be cirmizve kretén készre,

A szél hagyom, hogy fújja a hajam,
Alig várom a nyarat,
Legyen az a vigasz, hogy együtt töltjük legyen bármi Balatonon a nyarat,
Szép àlmok állnak a csúf valósággal szemben, 
Csak a csend marad.