Márciusi hó

4 0 0
                                    

Függönyeim zárnak, szobám magányába,
Azt mondta ez volt az utolsó,
De ha ott állnék bennem találna a társára,

Macska egér játék ez a városban, megbújva az árnyékok bájában,
Nem csak egy játszma két szökevény, lázálma elméje lakatjával rázárva,
Vendégek csupán bárhol járnak útjuk egy irányba vezet,
Ahogy szuszog liheg nevet,
Ott a sötétben veled rólunk beszéltek kint a falevelek,
Kék fények szűrte csend lepte be a szobát,
Mond csak, te hogyan mentél onnan tovább?
Amikor este magamat az ágyamon találom, még felderengsz,
Most máshol jár az eszem, de a szív nem felejt, amíg valami húzza
Mit majd,
Egyszer megkeres,
Mindegy milyen mélyre temeted,
Csak a felszínét fedheted.

23Where stories live. Discover now