Louis TOPlinson, vagy mégsem?

194 20 5
                                    

Harry

Reggel ismét Louis gyengéd érintéseire ébredtem, mondtam már, hogy ez a világ legjobb dolga? Majd amikor végre ki tudtam nyitni a szememet akkor óceán kék színű szemébe néztem majd elmosolyodtam.

-Jó reggelt-szólaltam meg
-Jó reggelt Hazz, annyira aranyosan alszol képes lennék egy életen át csak ezt nézni, najo nem, mert akkor nem csókolnál vissza engem-erre muszáj voltam felnevetni és Ő is így tett, majd egyszer csak hangulatváltozáson mentem át és nagyon szomorú lettem amit Louis rögtön észre is vett. 
-Mi a baj Hazzy valami rosszat mondtam?-kezdett aggódni
Dehogyis Lou te sose mondasz rosszat-válaszoltam
-Akkor mi a baj, miért lettél ilyen hirtelen szomorú-kérdezte
-Csak eszembe jutott, hogy ez a tábor utolsó napja és ma lehetek veled utoljára
-Harold Edward Styles!-ordított rám-Te normális vagy?-kérdezte halál komolyan, életem szerelme vagy és nem mellesleg a barátom szóval csak úgy mondom, hogy a tábor után se fogsz tudni lerázni magadról-kacsintott rám mire én a nyakába ugrottam és puszikat szórtam az arca minden részére
-Szeretlek Louis Tomlinson, mindennél jobban
-Én is szeretlek téged Harry Styles-válaszolt, mire én számat az Övének tapasztottam, majd nyelve felkérte az enyémet egy táncra ami persze egyből belement ezért így csókolóztunk mindaddig ameddig Zayn ránk nem nyitott.

-Jó reggelt Rómeó és Júlia-üvöltette, majd meglátta, hogy éppen benne vagyunk valamiben-Huppsz bocsika, szeretlek titeket tudjátok-majd inkább kiment, mire mi ezen nagyot nevettünk Louis-val, majd ott folytattuk ahol az előbb abbahagytuk. 

-Te nem vagy éhes Lou? Lassan mehetünk enni-mondtam
-Ami azt illeti éhesnek éhes vagyok, de jelenleg nem a kajára hanem rád éhezem Fürtös-válaszolt perverz mosollyal az arcán
-Sajnálom drágám akármilyen csábító is az ajánlatod, ezt most ki kell hagynom ugyanis egy táborban vagyunk-mosolyogtam rá gonosz vigyorral arcomon, mire magához rántott egy csókra, majd lassan eltávolodott
-Ne már Hazz halkak leszünk-kacsintott
-Hidd el nekem Lou nem lennél te olyan halk mint amennyire gondolod-mosolyogtam perverzen rá ezúttal én-De azt majd máskor leteszteljük szerelmem-mondtam, majd nyomtam egy puszit ajkára-Most pedig menjünk reggelizni-kacsintottam rá
-Harry nem hagyhatsz így itt-nézett a takaró alá, majd egy gonosz vigyorgás után válaszoltam neki
-Csak figyelj Mr.Toplinson-kacsintottam rá, majd nyitottam az ajtót, de még gyorsan közöltem vele, hogy-Kapsz 3 percet életem-dobtam egy puszit neki, majd ki is mentem a szobából

5 perc múlva ki is jött a szobából mire gonoszan rá vigyorogtam,mire ő csúnyán nézett rám és odajött mellém és a fülembe kezdett suttogni.

-Ezt a játszmát te nyerted, de várd csak meg Harold amíg át nem hívlak tábor után egy "teára" magamhoz-vigyorgott 
-Alig várom-kacsintottam rá mire egyből elszállt minden bátorsága és arca piros színre váltott, mire én csak nyomtam egy puszit a szájára és elindultunk reggelizni.

Csak egy nyári tábor...vagy mégsem? ~befejezett~Where stories live. Discover now