Csak egy nyári tábor...vagy mégsem? ~befejezett~

Viharos éjjel

Harry

Körülbelül 1 óra körül arra ébredtem, hogy szakad az eső, dörög az ég és villámlik. Rólam azt tudni kell, hogy kicsi korom óta rettegek a viharoktól és ilyenkor egyszerűen nem tudok aludni, Magam mellé néztem Louis a mellettem lévő ágyon úgy aludt, mint a bunda...sajnos, ezért felültem magamra borítottam a takarót úgy, hogy csak a fejem volt kint, a hátamat a falnak döntöttem és így néztem Louis gyönyörű arcát. Körülbelül fél perc múlva olyat dörgött, hogy képtelen voltam kicsit felsikítani, mert nagyon megijedtem, de hála égnem nem kelt fel senki, vagyis én ezt hittem mindaddig míg Louis meg nem szólalt.

-Hazza félsz a vihartól?-nézet rám írtó aranyosan
-hát én.. igen-válaszoltam
-jó akkor várj odaülök melléd-és elhelyezte magát ugyanolyan pozícióban mint ahogy én ültem-na Hazz mesélj nekem miért félsz a vihartól?-kérdezte
-Há a pontos választ én se tudom, de rettenetesen félek-biggyeztettem le a számat
-Ahh olyan édes vagy Harry-nézett rám csillogó szemekkel Louis
-Nem, ez nagyon ciki, hisz 17 éves vagyok-válaszoltam szomorúan
-Bárkire furán néznék, ha ezt lerendezné egy táborban, de tőled egyszerűen elolvadok olyan cuki vagy-mondta, és én csillogó szemekkel hallgattam őt
-Te is nagyon aranyos vagy Lou, oh egyébként nem is kérdeztem, hogy hívhatlak e így-nevettem kínomban
-Persze, hogy hívhatsz így egyszerűen imádom amikor így hívsz olyankor mindig elolvadok legbelül
-Én is imádom amikor úgy hívsz hogy Hazza-vágtam a szavába
-Akkor jó, mert semmi féle képpen nem mondanék le arról, hogy így hívjalak-nézett rám csillogó szemekkel, olyan aranyos...olyan szívesen megcsókolnám,nem Harry ezt nem teheted, hisz azt se tudod, hogy a fiúkhoz vagy a lányokhoz vonzódik.
-Nagyon szép vagy Hazz-direkt csinálja ezt velem, de komolyan?
-Te meg gyönyörű vagy Lou, rád nézek és egyszerűen akaratomon kívül elveszek a szemedben-viszonoztam bókját majd beharaptam alsó ajkamat, mert egyszerűen már nem bírtam, hogy ne csókoljam meg.
-Harry én...-kezdett bele majd ajkát az enyémnek tapasztotta én pedig rögtön viszonoztam csókját, mire ő óvatosan áthelyezte nyelvét az én számba és nyelveink nyomban táncra perdültek, óvatosan átkaroltam mire ő pici ujjait a hajamba vezette. Csak percek múlva váltunk el egymástól levegő hiánytól szenvedve.
-Hazz...-kezdett bele-ne haragudj csak egyszerűen nem bírtam megállni-magyarázkodott mire muszáj volt közbeszóljak
-Lou ez volt életem leges legjobb csókja kérlek ne kérj bocsánatot, mert egyszerűen szavakba nem tudom önteni, hogy mennyire imádtam
-Tényleg?-kérdezte kissé félve, mire én válaszul újra ajkára tapasztottam az enyémet és ezúttal ő viszonozta csókomat. Ismét pár perc múlva sikerült csak elszakadjunk egymástól
-Most már hiszel nekem Lou?-néztem rá boci szemekkel
-Hát azt hiszem igen, de ha ez jár minden alkalommal amikor elbizonytalanodok akkor szia Louis vagyok a világ legbizonytalanabb embere-nyújtotta felém kezét nevetve amit megfogva magamhoz rántottam egy újabb csókra. Miután ismét eltávolodtunk egymástól nem bírtam ki, hogy ne szólaljak meg
-Őszintén, ha mindig így viselkedsz velem amikor vihar van akkor azt kívánom, hogy bárcsak mindig vihar lenne-haraptam be alsó ajkam és örültem, hogy sötét van és nem látja Louis, hogy olyan az arcom színe mint egy érett paradicsomnak. 
-Nem kell vihar legyen ahhoz, hogy így viselkedjek veled Harry, mert te alapjáraton ezt érdemled- harapta be ezúttal ő alsó ajkát mire odabújtam hozzá
-Köszönöm Louis Tomlinson, hogy vagy nekem-suttogtam alig hallhatóan és bár nem láttam, de tudtam, hogy elmosolyodott, és adott egy puszit a fürtjeim közé. 

Az eső később sem csillapodott, így csak beszélgettünk és nasiztunk egészen 6 óráig amikor is végre elállt az eső és megbeszéltük, hogy mivel 8-kor kell felkelnünk van még pont 2 óránk aludni, de Louis állítása szerint túl fáradt ahhoz, hogy átmenjen az ő ágyára (ami amúgy durván 3 lépésre van az enyémtől), ezért "megengedtem" neki, hogy velem aludjon, így befeküdt mellém és felvette a kicsi én pedig a nagy kifli szerepét és így aludtunk el körülbelül két perc alatt.