~Luca szemszögéből~
Reggel a hangos ébresztőmre ébredek amitől majdnem egy kisebb szívrohamot kaptam mivel egy egészen pompás álomban voltam. Egy kő hídon sétálgattam csöndben, körülvettek a hídon a fecsegő párok, sétáló fiatalok. Nem voltam egyedül, valakihez beszéltem nagy mosollyal az arcomon de akkora köd volt hogy az arcát sem láttam szinte, csak a keze hidegét éreztem a kezemnél. Nem éreztem magam annak aki jelenleg vagyok, fellegekben voltam. Éreztem ahogy a mosolygás már fájt mert annyira mosolyogtam és már fáradtak voltak az izmaim viszont még így sem tudtam abbahagyni a mosolygást. Rájöttem..Ez az ez érzés amit keresek a való világban. Milyen a fellegekben lenni úgy hogy közben mégis éled az életed? Lassan egy kicsit dünnyögve lemegyek hogy reggelit készítsek magamnak. Táskám a székre rakva az étkezőben összepakolva mivel nem szeretem annyira reggelre hagyni a dolgokat amiket meg kell csináljak mindennap. Bepakolom a reggelim a táskámban majd felmegyek a szobámba hogy felöltözzek, kerülöm a tükörképemre pillantást csak épp hogy megigazgatom magam majd már indulok is lefelé. Hátamra kapom a táskám majd már el is indulok amint bezártam magam mögött az ajtót. Zenébe mélyedek szokásosan majd az iskola újabb és egyben ezen a héten utolsó napjába kezdek bele.
Amennyire fárasztónak tűnt előre a mai nap ahhoz képest egészen gyorsan eltelt. Már hazafelé sétálgatok amikor egyszercsak a vállamon érzek egy siető érintés. Persze hogy rögtön hátra pillantottam és amikor megpillantottam Laurát megnyugodtam.
- Sziaaa. - Köszöntem rögtön mosolyogva. -Helloka.- Rám mosolyog Laura miközben mondja.
- Annyira elsiettél a suliból hogy loholnom kellett utánad.- Liheg nevetve majd elindul velem megint a házunk felé. Sétálunk egymás mellett egész úton, beszélgetésbe belefolyunk és onnantól kezdve az idő hevesen telt amíg oda nem értünk hozzám.
- Áhh- Még mindig az egyik szarkasztikus viccén nevetek. Lassan Laura kezét az enyéimen érzem majd lassan amint realizálom hogy átölel. Elmosolyodom majd átölelem szorosan én is.
*sziasztok! Láttam hogy már nem egy megtekintés van a történetemen és ez felboldogitott. Köszönöm mindenkinek akinek eddig volt türelme/ agya elolvasni*
YOU ARE READING
I Dreamed Of Heaven With You
RomanceLuca és Laura barátsága hirtelen kezdődött el, ekkor még nem is tudták, hogy milyen szoros lesz köztük az akkor épp hogy csak meglévő barátság. A barátságuk hetekről hetekre változott meg teljesen aminek mindketten örültek. Másra viszont nem volt fe...
