A változás útján (ABBAHAGYOTT)

8. Fejezet

Amikor felébredtem még mindenki aludt. Gondoltam kimegyek az előtérbe, hogy megnézzem itthon vannak-e már a fiúk. Amint odaértem az első látvány ami elém tárult az volt, hogy Husk a pulton alszik, Angel pedig szomorúan ül a pultnál.
-Mi a baj? - kérdeztem.
-Semmi, csak… nem telt valami jól ez az éjszaka. - mondta.
-Hogy érted? - kérdeztem.
-Megígéred, hogy nem mondod el Charlie-nak, meg úgy senkinek? - kérdezte.
-Persze! Mi történt? - kérdeztem.
-Ma éjjel bementem a stúdióba a főnökömhöz. Viszont ő… ma érezte jónak az alkalmat, hogy átvegye a neki járó fizetséget tőlem. - mondta.
-Mit? - kérdeztem.
-Hát… tudod. - mondta. Ekkor leesett.
-Dehát… neked ez a munkád. Nem? - mondtam.
-Igen, de ez más. - mondta.
-Értem. Sajnálom. De miért nem mondasz fel? - kérdeztem.
-Nem tehetem. Valentino kinyírna. - mondta. Ekkor úgy döntöttem, hogy megölelem.
-De látom neked is nyomja mostanában valami a lelked. Mi a baj? - kérdezte.
-Csak emlékek, meg a szerelem. - mondtam.
-Beavatnál a részletekbe?
-Van valaki aki a családomat jelentette, de még tavaly meghalt a népirtás napján. - mondtam.
-Ohh értem. Sajnálom. És ki a kiszemelt? - kérdezte.
-Hát… nem tudom, hogy elmondjam-e…
-Csapassad csajszi! - mondta Angel.
-Kim. - mondtam.
-TUDTAAAAM! Nagyom összeilletek! Mindkét értelemben. - mondta Angel miközben perverzen vigyorgott.
-Naaaa! - mondtam.
-Eddig idegesítőnek tartottalak, de tök jófej vagy. - mondta Angel.
-Köszi! - mondtam. Ekkor megjelent Kim. A haja kócos volt és smink sem volt rajta. Még így is szép volt.
-Jó reggelt! Miről folyik a csevej? - kérdezte Kim.
-Jó reggelt! Semmi különösről. - mondtam.
-Látom Husk már megint ivott. - mondta Kim.
-Én cipeltem haza. - mondta Angel nevetve.
-A többiek már fent vannak? - kérdeztem.
-Még nem, de szerintem hamarosan felkelnek. - mondta Kim, majd pedig meg is jelent a kis párocskánk, kézenfogva.
-Jó reggelt! - mondta Charlie.
-Hoppá-hoppá! Valamiről lemaradtam? - kérdezte Angel amikor meglátta az összekulcsolt kezeiket.
-Hát… igen. - mondta Kim.
-Amúgy itt komolyan egy kibaszott heteró sincs? - kérdezte Angel.
-Hát figyelj. Te meleg vagy, az egyértelmű. Charlie ha jól tudom biszex, Vaggie pedig leszbikus. Én pánszex vagyok, Ella meg… tényleg! Te heteró vagy? - kérdezte Kim.
-Nem. Én is leszbikus vagyok, mint Vaggie. - mondtam.
-Na és Husk? Meg Nifty? - kérdezte Angel.
-Husk szerintem heteró, de ki tudja! Nifty pedig szerintem százszázalék, hogy heteró. - mondtam.
-Ohh… értem. - mondta Angel. Ezek után el is kezdtük a napot. Mindenki felhúzott valami normális ruhát, majd pedig reggelizni mentünk. Ezek után a napot Kimmel töltöttem. Ekkor már biztos voltam az érzéseimben. És az a tudat, hogy meg van az esélye annak, hogy ő is így érez egyszerűen az egekbe repített. Miközben beszélgettünk Vaggie odajött és megszólalt.
-Ella! Szeretnék veled beszélni egy kicsit négy szem közt. Meg tudnánk oldani? - kérdezte.
-Persze! - mondtam, majd pedig elmentünk a szobámba.
-Miről szeretnél beszélni? - kérdeztem.
-Nem tudom, hogy ezt hogy mondjam el. Csak… azt szeretném kérni, hogy próbálj meg nem kiakadni, és próbálj meg nem megölni. - mondta.
-Őőő… okkééé… rendben. Mi lenne az? - kérdeztem.
-Figyelj… én… nem voltam mindig démon. És itt nem arra gondolok, hogy ember voltam halálom előtt. Én… egy angyal voltam. - mondta. Nagyon meglepődtem. Először is, mert hát most vallotta be, hogy ő egy bukott angyal, másodszor pedig, mert pont nekem mondta el. Nem értettem, hogy ezzel mit akar.
-Ezzel mit akarsz mondani? - kérdeztem. Vaggie vett egy nagy levegőt.
-Népirtó angyal voltam.

—————————————————

Sziasztooook! Igen. Ez a pillanat is elérkezett. Végre folytatom ezt a könyvet. Mostmár megnyugodhattok, hogy nem haltam meg (van egyáltalán valaki akit érdekel, hogy élek-e? Na mindegy).
Megint csak azt tudom írni a fenti dalról, hogy szerintem egyszerűen zseniális! (Szerintem mostanában jobban ráfüggtem erre a számra, mint Angel a kokóra)

Na de további szép reggelt, napot, estét, éjszakát mindenkinek!