Emília Hargreeves szigorúan titkos naplója! //BEFEJEZETT//

13. A levél

A bejáraton pedig be lépett valaki.
-Ki vagy?
-Az intéző vagyok.
-Ötös...-kezdtél el hátra fele lépkedni.
-Nem hall és nem lát.
-Miért?
-Mert most az idő meg állt.
-Mit akarsz tőlem?
-Hallottam, hogy tudsz robotokat teremteni, és ezért állást ajánlok neked.
-Nem kell az állásod!
-Biztos hallottál már a világvégéről.
-I..igen
-És azt is tudod, hogy mi okozhatja?
-Nem
-Hát igen, ez a nagy probléma.
-Nem értem.
-Kár lenne érted, hogy bele halj az apokalipszisbe, ezért arra gondoltam adok neked egy állást, és cserébe meg mentem a családod.
-Oké.-egyezel bele. -viszont mielőtt még el megyek, írok egy levelet.
-Rendben de siess, addig én le ülök ide.
-Oké.-fel szaladtál az emeletre, és kerestél egy papírt és egy ceruzát, majd bele kezdtél a levél írásba.
-Ne írd bele a nevem ha jót akarsz!-mondja még az Intéző
-Rendben, de arra még kíváncsi vagyok mi okozza a világvégét.

Kedves Mindenki!
Úgy döntöttem el megyek egy kis időre, de majd a jövőben még találkozunk. Ötös tudni fogja hol vagyok, majd ő elmondja nektek, viszont téged Ötös arra kérlek ne keress. Egy olyan lehetőséget kaptam, amivel meg menthetem az életeteket. Ezt most senkinek sem szabad elszúrnia. Ha már hiányzom, gondoljatok arra, hogy majd még találkozunk.
Szerintem meg oldható lesz, Hogy üzenjünk majd egymásnak, meg fogom találni a módját. Zeuszt etessétek, és mondjátok meg neki, hogy majd jövök, mivel nem tud levelet olvasni. Reggel és este etessétek meg egy zacskó nedvessel, ami ott van a csokipudingok mellett.
Ölel titeket: A cuki húgotok.

-Okè mehetünk.
-Rendben, fogd meg a kezem!- fel emelt egy aktatáska szerű valamit, majd elteleportáltok.
-Mit kell majd csináljak?
-Robotokat.
-miért? És egyáltalán hol vagyunk?
-Ez egy cég, ami az idővonallal foglalkozik. Mi figyelünk arra, hogy az idő rendesen működjön, és hogy senki ne zavarjon bele. Gyere meg mutatom a te időkben mi fog történni. -a gyorsítást be kapcsolta, majd látod, ahogy a többiek el mennek valahova és Vanya dühös lesz. Aztán egy energia loket, amit Vanya bocsátott ki el találja a holdat. Az pedig bele csapódik a földbe.

-Most meg haltak?
-Nem.-mosolyog rád.
-Nézd.-mutat a monitorra és egy picit vissza tekeri az időt. Ötös és a többiek pedig el tűnnek.
-Az 1960-as évekbe mentek.

-Tehát nem haltak meg.
-Nem, és ha érdekel mi történik veluk, a szünetekben nyugodtan gyere ide fel és nézd meg. Majd az éppen itt ügyeletes segít hogy hogyan kell használni a gépet. De most gyere elmagyarázom neked mindent. -meg ragadja a karod és el húz.

-itt vannak azok az emberek akik ki adják a feladatokat.-mutat egy nagyon hosszu irodára.
-itt pedig elküldik a terepen dolgozóknak a feladatokat. Te is ilyeneket fogsz kapni, csak neked a robotjaid lesznek terepen nem pedig te magad. Azt majd közösen ki tapasztaljuk, hogy mennyit tudsz egyszerre irányítani.
Ő pedig itt Lila. -mutat egy közép magas, vékony és barnásbőrű barna egyenes vállfölé érő hajú lányra.

-Szia, Emília vagyok.-mosolygok rá.

-Szia!-koszon vissza. 

-Nah megyek el intéztem a papírokat, addig Lila meg megmutatja hol fogsz dolgozni. -végig mentünk a folyosókon, és Lila be vezetett egy nagyon kényelmes kis szobába.

-Anyu azt mondta, hogy szerezzék neked egy ágyat, remélem tetszik.
-igen, koszonom szépen. - behuppantam az ágyán a és Lila is oda ült.

-Már régóta figyellek titeket a monítoron, csak sajnos nincs hangja. Ki az a barna hajú fiú?

-Melyik? A drogos?

-Nem a késes.

-Jah ő Diego, a drogos Klaus, a mamlasz pedig Luther.

-Értem. -Mosolyodik el.

-Tetszik mi?

-Igen

-Örülök neki, szimpi vagy.

-Te is -mosolyog rád. -Nah megyek főzök egy kávét.

-Oké.

Annyira örülsz hogy innen figyelheted a többieket, és ráadásul még meg is mented őket, csak még nem tudod hogyan.