Menedék | jeon jungkook ff. ✔

×Epilógus×

A reakciójából ítélve nem igazán tetszett neki, amiket hallott. Megértem, nekem sem tetszettek annyira.

- Na várj, azt akarod mondani, hogy az apádnak bejössz? És engem utál, mert velem elvagy, és mellettem boldog vagy?

- Hát... igen.

- Ezt a seggfejet. De komolyan. Fel fog kelleni őt jelenteni, ugye tudod?

- De ő az apám Jungkook!

- Igen tudom, de egy kibaszott szexbábunak használ, mert az ex feleségére hasonlítasz, aki egyben az anyád! Szerinted ez normális?? Mert szerintem kurvára nem.

- Én értem, hogy ki vagy akadva, és szerintem sem normális, pont ezért fog orvoshoz fordulni.

- És mit fog mondani az orvosoknak? Hogy a lányát 15 éves korától baszni szokta? Az apádnak nem orvos kell, hanem egy kibaszott börtön Jina. Vágod? Nagyon sajnálom, hogy így beszélek veled, de nagyon felbasz, hogy így viselkedik veled és velem is. És mit gondolsz, ha elmondja az orvosnak, ő nem fogja őt feljenteni?

- Nem tudom. Én csak azt szeretném, ha apa nem lenne ilyen.

- De az apád soha nem lesz önmaga. Életem, hidd el. Nem akarok neked fájdalmat okozni, de muszáj lesz tenni valamit. Ez így nem mehet tovább. Gondolj bele, ha orvoshoz járna, akkor vissza eshet és megint megerőszakolna téged, vagyis csak szeretne, de na érted. Viszont, ha börtönben lenne, akkor lehet rájönne mit is tett.

Nem tudtam hová tenni Jungkook viselkedését. Nagyon látszott rajta, hogy fel szeretné őt jelenteni, hogy minél hamarabb börtönben legyen, igazából én ezt nem szerettem volna, de legbelül én is tudtam, hogy apa nem fog megváltozni.

- Jólvan. Legyen. - egyeztem bele gombóccal a torkomban.

- Szóval benne vagy?

- Igen benne, de csak miután teljesen felépültél. Addig nem.

Jungkook nagyot sóhajtott végül beleegyezett. Addig is adunk apának egy esélyt, hogy megváltozzon. Nagyon reméltem, hogy meg fog tudni változni.

*FÉL ÉVVEL KÉSŐBB*

Hogy mi is történt ezalatt a fél év alatt?

Jungkook felépült, apát sajnos fel kellett jelenteni, mert megint meg akart erőszakolni, csak mostmár Jungkook-nál. Jungkook szószerint arra jött haza, hogy sikoltozok, és futkosok fel-alá a házban, majd végül kihívtuk a zsarukat. Mielőtt még nem történt volna meg ez, apa mindennap tisztességesen járt az orvoshoz, aki természetesen azt javasolta neki, hogy kerüljön minket, ha találkozunk valahol ne jöjjön oda hozzánk, ne szóllítson meg minket, ne zaklasson minket és ezek ugyanúgy ránk is vonatkoztak Jungkook-kal. Bár tudom Jungkook akkor sem keresné őt, ha muszáj, ez inkább csak rám vonatkozott. De apának sajnos megint elgurult a gyógyszere, így képtelenek voltunk őt feljelenteni.
Fájt apát úgy látni. Ahogy a zsaruk megbilincselik, apa folyamatos kiabálása, Jungkook-ot hibáztatta, amiért elcsavarta a fejem, és őt választottam. Pedig nem így történt. Jungkook mellett boldog vagyok, Jungkook mellett élek, nem kell szólnom hova megyek, nem büntet meg, ha későn érek haza. Jungkook volt az, aki megmentett, aki védelmezett, aki velem volt mindvégig.

Jungkook számomra maga a menedék minden, és mindenki elől. Áldom a sorsot, amiért őt szánták nekem. Nem is tudom mi lett volna velem nélküle, lehet már meghaltam volna.

×VÉGE×

____________

Sziasztok, fogalmam nincs, hogy még valaki emlélszek-e erre a könyvemre. Mint azt tudjátok, én ezt a könyvet még régebben publikáltam, de sajnos nem tudtam folytatni, így muszáj voltam archiválni. Hogy miért csak most jutottam el addig, hogy megírjam ezt a könyvet? Mert sajnos most volt ihletem. Eddig semennyi sem volt. Próbáltam hamarabb elkezdeni, ültem felette, és gondolkodtam, hogy mégis hogy kezdhetnék bele, de sehogy sem tudtam. És annyira sajnálom, hogy csak most tudtam újra publikálni :((
Viszont ennek ellenére remélem, hogy élvezni fogjátok/élveztétek a részeket. Nagyon Szeretlek Titeket!!!❤❤❤