- Jungkook... óriási bajban vagyunk!
- Tessék?? De hát miért?
- Apa meglátta a foltokat a nyakamon.
- Mii?? Hogyan?
- Felpofozott, majd én a lendülettől oldalra fordítottam a fejem megfeledkezve a foltokról, és meglátta.
- Úristen. És most mi lesz?
- Hát... én most szobafogsagban vagyok, de az előbb...
- Az előbb? Jina mondd.
- Meg-meg akart fojtani.
- MI VAN???! Na jó, most azonnal oda megyek, és elhozlak onnan!
- Jungkook ne!
- Miért? Azt hiszed itthon fogok ülni tétlenül? Az apád beteg. Egy idióta, pedofil állat. Nem maradhatsz ott. Ide kell jönnöd minél hamarabb. Én megtudlak védeni, de te magad nem.
- De akkor téged is bántani fog. Azt meg nem akarom. Nem akarom, hogy miattam kerülj bajba.
- Velem ne törődj. Én az életem végéig itt leszek neked, és megvédelek. Kerüljön az életem árába is, vagy sem.
- Szeretlek. - mondtam vékony hangon.
- Én is téged, és sietek. Minél hamarabb eljössz onnan annál jobb. - mondta, majd letette a telefont.
JUNGKOOK POV.:
Miután letettem a telefont, azonnal elhagytam a házat. Nem akartam tovább várni, beszáltam a kocsiba, és már mentem is.
Egész úton Jina járt a fejemben, nem tudtam másra sem gondolni csak arra, hogy minél hamarabb magam mellett tudjam.
Mikor oda értem azonnal csengetni, és kopogni kezdtem az ajtón, mikor végre valaki kinyitotta. Nem lepődtem meg, hisz tudtam nagyon jól, hogy az apja lesz az ajtó túlsófelén.- Mit keresel itt?
- Jinaért jöttem, engedj be. - mondtam, majd próbáltam magamnak utat törni.
- Na várjál csak! Mégis kinek képzeled magad? Ide tolod a képed, és ráadásul még be is akarsz jönni? Ki vagy te?
- Hogy ki vagyok?? A lányod barátja, testőre, védelmezője, aki minden bajtól megóvja, akivel szeret lenni. Aki mellett szabad, és tud élni. Megvédeném őt akár az életem árán is!!
- Ez most nagyon meghatott - törölgette meg szemeit megjátszva. ‐ Na de most tünj innen.
- Jina nélkül nem.
- Nélküle nem? Rendben, akkor... ide hozom őt neked.
És már ment is a lányáért. Nagyon fura volt, készült valamire. De én türelmesen vártam, hogy lehozza őt.
- Jungkook!! - kiáltotta Jina. - Annyira örülök, hogy újra látlak. - ölelt át.
- Én is. És-
- Héj Jungkook!! Mit is mondtál az előbb?? Megvéded Jina-t akár az életed árán is??
- Apa, mire készülsz?
- Igen, megvédem!!
- Rendben van. - mondta, majd egy pisztolyt mutatott felénk. - Most megnézzük mennyire vagy gyors. - mondta, és elsütötte a fegyvert.
Hirtelen barátnőm elé ugrottam, majd egy szúró érzést éreztem mellkasomban, és minden elsötétült. Nem hallottam semmit, nem láttam semmit. Csak feketeség volt, és lepergett előttem az egész életem.
Sziasztok gyermekeim!!♡
Itt is lennék égy uj részel, neharagudjatok, hogy rovid lett, és azért sem mert sokáig nem volt rész :(
Próbálok ezen javítani, de valahogy nem jön ihlet, meg gondolkodtam egy új storyn is szóval most minden a fejetetejére áll. De azert remélem nem lett olyan unalmas a rész, és remélem nincs benne sok hiba. <3
Jó olvasást kívánok nektek!!💖
KAMU SEDANG MEMBACA
Menedék | jeon jungkook ff. ✔
Fiksi PenggemarJi Na egy depressziós lány, aki segítségre szorul bántalmazó édesapja miatt, aki minden álldott nap megkínozza leendő lányát. Ji Na-nak szükgése van egy menedékre, ahol biztonságban van az apja elől, de ezt a menedéket senki más nem tudna neki nyújt...