2.rész

1.4K 36 3
                                    

Tomas szemszög

Már napok óta követjük Sarat de eddig semmi érdekes nem volt csak suliba ment meg haza. Viszont ma a barátnőjével elindultak Sara otthonába viszont a barátnője észrevette az autónkat és valamit súgott a fülébe ami miatt hátra nézett és elkezdtek egy másik irányba menni ami mint kiderült a lány barátnőjének a háza. Mivel nem akartunk feltűnést kelteni így tovább haladtunk a háztól az eredeti célunk felé ami nem más volt mint William Black háza ahol egy egész jónak ígérkező üzletet bonyilítunk le.
Már nagyjából mindent megbeszéltünk mikor berontott a lány az ajtón és meglepődött hogy sokan vagyunk itt de pár másodperc volt csak ez a döbbenet, köszönt az apjának és annak a pázacicának és utánna csendben fel akart osonni a szobájába ami amúgy egész aranyos. Igen elítelhettek mert engedéj nélkül bementem egy lány szobájába de kíváncsi voltam hogy hol él és hogy mit szeret hogy ideiglenesen olyan szobát kapjon.
-Kislányom álj meg egy picit-szólt utánna William pedig a lány már majdnem elérte a számára biztosnágot adó lépcsősort.
-Igen apa?-mondta Sara picit gúnyosan amit nem értettem de aztán megláttam hogy néz az apja melletti nőre. Komolyan ha szemmel lehetne ölni az a nő már holtan esett volna össze.
-Be szeretném mutatni neked a két urat. Lucius Hammings és Tomas Hammings. -mutatott először apámra majd rám a férfi. Sara szeme mintha picit tovább időzött volna rajtam ami egy apró mosolyt eredményezett nálam. Miután nagykorú lesz hamar az enyém lesz ez a lány ha már most így néz rám addig is elleszek én a család tulajdonában lévő bárokban dolgozó eszkort lányokkal.
-Jó estét Sara Black vagyok.- mutatkozott be a lány mintha nem tudnánk már régóta hogy ki ő.
-Jó estét kisasszony.-csókolt kezet apám amit nem tudtam hova tenni de ő tudja.
-Most hogy ilyen szépen együtt vagyunk beszélhetnénk a továbbiakról?-kérdezte William akit látszólag nem nagyon érdekelte a lanya sorsa csak az a festett szőke plázacica aki mellette pózolt és közben engem méregetett.
-Persze a hallottak alapján minden rendben már csak egyettlen kérdésem lenne a lányhoz.-fordult oda teljes testel apám szegény meglepődött lányhoz.
-Miről van szó apu?-kérdezte szegény lány, pedig ő nem tehet semmiről mégis ő az aki ennek az egész dolognak megissza a levét.
-Nyugi kislányom csak egy egyszerű kérdesre kell válaszolnod.-mondta a lány apja szinte rá sem nézve a tulajdon lányára.
-Sara ártatlan vagy még?- gratula apa ennél kíméletesebben meg sem tudtad volna kérdezni.
-Mi ez a kérdés és mi folyik itt?-akadt ki jogosan a lány bár én csak röhögni tudtam magamba mindezen .
-Éppen egy remek üzletet készülünk kötni édesapáddal amiben te fontos szerepet játszasz.-próbálta elmagyarázni apám úgy hogy nem lövi le a poént a lánynak.
-Nemtudom apám mire készül de ilyen kérdést nincs joga feltenni.-mondta a Sara viszont a mondat végére teljesen vörös lett ezzel elárulva magát elöttem.
-Apa biztos hogy ártatlam csak rá kell nézni.-szólaltam meg mert úgy gondoltam ezt a kérdést úgysem fogja megválaszolni nekem meg egyértelmű hogy az.
-És ha az vagyok semmi köze senkinek ehez.-akad ki szerinte jogosan szerintem meg csak idegesítően.
-Ez esetben az üzletet meg tudjuk kötni.-mondta apám az üzleties hangján.
-Ezt örömmel hallom. Te is örülsz neki drágam ugye?-kérdezte William fülig érő mosolyal ezek szerint a barátnőjét aki végre valahára nem méregetett hanem a párjával együtt örült.
-A pénzt holnap az egyik emberemmel küldöm viszont a lányát még ma elvinnénk magunkal.-mondta apám oda se figyelve hogy a másik két felnött hogy örül magának.
-Ez csak természetes, gyorsan össze pakol és már vihetik is.- mondta a lány apja mintha valami állat lenne Sara és nem a tulajdon gyermeke.
Míg a lány fent pakolt addig mi még beszélgettünk az apjával hogy mi a terve annyi pénzel meg hogy nekünk mi a tervünk a lányával de nagyon egyikünket sem érdekelt hogy mit mond a másik. Míg a lany leszenvedte a cuccait az emeletről addig mi elköszöntünk a férfitól és a leendöbeli jegyesétől mint megtudtuk. Kint a sofőr bepakolta a lány bőröndjeit a csomagtartóba és már csak rá vártunk. Szerencsére hamar ide ért viszont egy picit hezitált hogy beszáljon e vagy inkább szaladjon el a másik irányba.
A haza vezető út picit sem úgy telt ahogy vártuk. Ez a lány konkrétan be sem fogta a száját csak akkor mikor már megérkeztünk. A kaput az akkor épp szolgálatban lévő őrök nyitották ki nekünk és tudom hogy szóltak anyának nem a hugomnak is hogy megérkeztünk. Mikor kiszáltunk úgy kellett terelgetnünk a lány hogy végre be tudjunk menni de mimdig az ellenkezőjét csinálta mint amit szerettünk volna. Apámnak már kezdett elfogyni a türemle ami nem csoda nekem is már a végét járta.
-Most van elegem Tomas vagy te hozod be a házba vagy én rugdosom be de abba semmi köszönete nem lesz.-vesztette el teljesen a türelmét apám.
-Inkább majd én beviszem te menj nyugodtan előre.-erőltettem egy pici nyugodságot magamra ami amúgy kurva nehéz ha az ember fiának egy ilyen elviselhetetlen,akaratos és makacs jegyese van. Mintha egy kapcsoló átkattant volna a fejébe elindult a megfelelő irányba. Komolyan ez a lány fog a sírba vinni minket apámmal már előre látom.
-Ahogy gondoltam sok gond lesz veled de majd a fiam kezelésbe vesz és egy kezes bárányt fog csinálni belőled.-szólt utánna apám mikor már csak a hátát látta a lánynak.
Bent csak úgy kapkodta a fejét, nem tudta merre nézzen miközben tereltük egyik helyiségből a másikba. A lépcső elött viszont mint minden alkalommal finom illatok szálingóztak ki a fő konyhából. Elkezdtem felfelé lökdösni hogy még van mit látnia, majdnem orra eset amin csak magamba röhögtem egyett és tovább vezettem felfelé az emeletre. Elmondtam neki hogy balra nem mehet mert az apám és anyám szárnya és oda csak akkor szoktunk bemenni ha hivatnak vagy ha valami nagyon fontos dolog történt. Jobbra vezettem ami az én és a hugom szárnya volt és most már a drága menyasszonyomé. Megmutattam neki mindent kivéve a hugom szobáját oda inkább nem megyek be ha nem muszáj. Elmondtam neki hogy az enyém a mellette lévő szoba de különösebben nem izgatta csak bámulta a saját szobáját ami remhetőleg nem sokáig lesz az övé. Miután meguntan hogy gyönyörködik a szobájában elindultam kifelé mikor eszembe jutott hogy hamarosan vacsi és szólni kéne róla neki is.
-Vacsora pár perc múlva, majd érted jövök.-mondtam és már átt is akartam menni a saját szobámba viszont a lány nem engedte.
-Várj, kérlek válaszolj pár kérdésemre hamár itt kell lennem és konkrétan megvettetek apámtól.-szól utánnam kétségbe esve.
-Vacsora után válaszolok pár kérdésedre de addig is pakolj ki és pihenj.-mondtam neki és most már tényleg elindultam a saját szobámba. Picit beszélgettem Michel-el és Ashton-nal, utánna elkezdtem valami hülye sorozatot nézni amire még a hugom vett rá. Miután vége volt vissza mentem a lányért akit épp a pipere tükör elött találtam meg.Miközben mentünk enni egy szót sem szóltunk egymashoz és ez valahogy nagyon nyugtató volt az idegeimre. Meglepődött szegény lány mikor az ellenkező irányba mentünk és nem a konyhába. Majdnem elröhögtem magam azon az arcon amit vágott, egyszerre volt aranyos es vicces is. Csak ránk vártak már így gyorsan leültem a szokasos helyemre ami anya mellett van és Sara meg a hugom mellé ami semmi jóhoz nem vezet ha egyszer beindul Izzy. Apa mint mindig az asztal főnél ült és intett a pincéreknek hogy hozhatják az ételeket. Szerencsére a vacsora csendben telt bár Izzy nagyon is beszélni akart Saraval de gondolom apa rászólt hogy legalább ma hagyja békény a lányt. Vacsora véget ért és apa bontotta is az asztalt mint minden délben és este. Visszamentünk Sara ideiglenes szobájába és éreztem hogy ez egy hosszú este lesz. Elhelyezkedtünk mind a kette tisztes távolságba egymástól ami annyit takar hogy ő az ágyon terpeszkedett míg én az egyik halvány rózsaszínű babzsákfotelbe ültem.
-Szögezzük le nem fogok minden kérdésedre válaszolni de ami olya azt szívesen megválaszolom.-vágtom a követelőzései elébe.
-Rendben. Az első kérdésem az lenne, hány éves vagy?
-24. Következő.-mondtam unottan.
-Hogyan szabadulhatnék el innen?-tette fel a számára fontos kérdést.
-Sehogy szivi most már az enyém vagy.-mosolyogtam rá ami lehet picit perverzen hatott neki.
-Ha az esküvő elött elveszítem az ártatlanságom akkor felbomlik az eljegyzés?-kérdezett egy újabb hülyeséget.
-Ne is álmodj róla aranyom. A nap 24 órájában lesz valaki melletted akibenteljesen megbízok hogy, nem engedi hogy egy ujjal is hozuád nyúljanak és ő sem nyúlna hozzád mert akkor nem csak neked de neki is baja esne vagy egy véletlen folytán valami baleset érné és a temetőbe végezné.- közöltem vele a tényeket.
-Okéééé. Akkor mi lesz ha nemet mondok az esküvőn.- próbált kibúvókat találni csak sajnos hiába.
-Ohhh édesem senkit nem fog érdekelni ha nemet mondasz akkor is hozzám jösz.-feleltem már teljesen unottan.
-Elmondod akkor hogy mi lesz a dolgom mint a feleséged?-ohhhh kezdünk jó téma felé menni csak az a baj hogy nem akarom még elijeszteni mert akkor biztos hogy megpróbál elszökni.
-Nyugi cica majd megtudod ha odáig eljutunk.-mosolyogtam el.
-Mennyi kérdésemre vagy még hajlandó válaszolni?-ha így folytatja egyre kevesebre.
-Még kb 3-ra ha olyan a kérdes.-csuktam le a szemeim hogy elviselhetőbb legyen mindez.
-Mennyi pénzért adott el apám?-kérdezte félénken.
-30 millióért.-válaszoltam ugyan úgy csukott szemmel egy válrándítas kíséretében.
-Mivaaan? Mivel foglalkoztok hogy egy ekkora palotába laktok,ennyit ki tudtok fizetni és ennyi ember véd titeket?-akadt ki szegény lány viszont erre a kérdésre még nem fogok neki válaszolni úgyis majd szép lassan megtudja.
-Következő kérdés.
-Valaha tudni fogom mi folyik körülöttem vagy tudatlan maradok végig?-kérdezte enyhe gúnnyal a hangjában és elég flegmán ami nekem picit sem tetszett.
-Na ide figyelj cica egyenlőre nincs semmi közöd hogy mi folyik itt és hogy mivel foglalkozunk szóval ülj el a picsádon és örülj hogy nem a pénzéhes apádnál vagy.- mondtam tettetett nyugalommal. Lehet nem kellett volna így beszélnem az apjáról elötte mert mire feleszméltem egy akkora pofont adott hogy oldalra fordúlt tőle a fejem.
-Ohhhh édesem ezt nem kellett volna.-mondom teljesen elveszítve a kontrolt. Megragadtam a kezét és az ágyhoz vonszoltam ahova leszorítottam hogy ne tudjon kárt tenni bennem mert próbálkozott a picike rendesen. Találtam egy bilincset az éjjeli szekrényben amivel az ágyhoz bilincseltem. Miután végeztem megcsodáltam a művem és persze így végig is tudtam stírölni a menyasszonyom testét. Kifejezetten a kedvemre való pont ott gömbölyödik ahol kell. Mikor már kicsodáltam magam és már kezdtem éledezni lent is gyorsan elhagytam a szobát és mondtam az akkori őrnek hogy ne menjen be hozzá hiába kiabál es ne is engedjen be hozzá senkit. Ezután elmentem találkozni a fiukkal akik amúgy egy pár már lassan 2 éve és beültünk az egyik bárba ami a tulajdonunkban áll és szépen lerészegedtünk bár mindhárman tudtuk hogy mit csinálunk. Olyan éjfél felé feljött az egyik kurva aki olyan szilikon dudákkal rendelkezett hogy máshová nem is tudtam nézni csak oda. Gyors elköszöntem a fiuktól és elvittem a lány a privát szobaba ahogy jól megdöngettem. Hajnalba mentem csak haza addig a bögyös csajjal ágytornáztam. Otthon apám fogadott aki ilyenkor mindig fent szokott lenni és csak egy lenéző pillantást kaptam. Fent elindultam a szobám felé viszont hallottam hogy Sara szobájából fura hangok hallatszanak ki. Az őr már nincs a helyén mert olyan 1 körül van a váltas és ilyenkor esett le hogy lehet nem adta át az üzenetem az a hülye a váltasnak. Mikor beléptem megdöbbenten láttam hogy Sara még mindig ugyan úgy az ágyon fekszi csakhogy nem volt már kibilincselve.

És kész is van ez a rész is reméle. Tetszik majd nektek😊😊😊

InvoluntarilyWhere stories live. Discover now