9.rész

1K 35 10
                                    

Tomas szemszög

A nap elejét próbáltam alvással tölteni viszont muszáj volt dolgoznom is, így miután kiszenvedtem magam az ágyból elindultam valami ennivalót keresni, hogy azért még se üres hassal menjek el. Miutan megettem a kései reggelimet elindultam a főhadiszállásunkra mert azért még sem kéne minden munkát otthon végezni nehogy Sara meglássa. Körülbelüll fél órát vezethettem mire oda értem és igen a tévhittel ellentétben a maffia főnökök és azok örökösei is saját maguk szotak eljutni valahova csak nagyon ritkán használjuk a sofőrjeinket.

Bent a rejtekhelyünkön áttnéztem a papírokat és a szálításokat is hogy minden rendben legyen utánna még elmentem egy-két klubbomba ott is rendbe tenni a papírmunkát és végig néztem a rendeléseket hogy minden a legnagyobb rendben van e. Mire végeztem mindennel este lett így haza indultam.

Haa érve apám fogadott az ajtóba hogy sürgősen beszede van velem. Elmentünk az étkezőtöl nem messze lévő vendégszobába.
-Nagyon figyelj rám fiam. Előrébb kell hoznunk az esküvőtök Saraval mert az ellenség megneszelte hogy lett egy kívülállónk.
-De hogy hisz szinte mindig itthon van. Hacsak nincs egy tégla közöttünk.-gondolkoztam hangosan.
-Ettől félek én is Tomas, és ha kiderül hogy ki volt az azon nyomban ki kell iktatnunk nehogy valami olyan szivarogjon ki ami veszéjt jelenthet a maffiánk működésére.
-Van egy elég veszélyes ötletem ami lehet beválhat.-mondtam apamnak.
-Na és mi lenne az?-nézett rám kívancsisággal a szemébe.
-Elterjesztünk valami kamu hírt az emberek között de mindenkinek mást mondunk és amelyik vátozat eljut az ellenséghez azt az embert azon nyomban likvidálom.-meséltem el a kissé veszelyes tervet.-Bár a kivitelezésen nem gondolkoztam és ennyi embert megjegyezni hogy kinek mit mondtunk nehéz lesz. -tanakodtam.
-Ez egy egész jó ötlet a kivitelzést hagyd csak rám meg azt is hogy hogy tudjuk megjegyezni kinek mit mondtunk.-mosolygott rám apám ördögien.
-És akkor már csak egy dolog van vissza mi legyen a kamu story?-néztem rá apára.
-Lehetne az hogy rajta kaptad Sarat valakivel és hogy nem lesz esküvő.-tanakodott apa
-Szerinted valaki elhinné? Tudod hogy mindenkit megfenyegettem az érkezése naphán hogy ha valaki rarakja a kezét az halott ember.
-Hidd el drága fiam ha én azt mondom valakinek hogy ez igy volt hinni fognak nekem.
-Rendben ahogy szeretnéd.-hagytam annyiba ezt mert eszembe jutott valami még amit nem kérdeztem meg.-Mikor is lenne akkor most az esküvőnk?
- 1 hónap múlva.-valaszolta apám
-De akkor még csak Szeptember lesz. Hogy fog az kinézni hogy nem nyulhatok hozzá a feleségemhez 2 teljes hónapig?-akadtam ki szerintem jogosan tekintve hogy már így is nehezen tartom vissza magam mikor álmában hozzám nyomja azokat a formás melleit és félig rám fekszik.
-Úgy fiam ahogy most is bírod. De továbbra sem akkarok meghallani arról hogy kurvákhoz mész miközben itt van ez a lány aki a feleséged lesz.-oktatott ki az öreg.
-Azt a két hónapot akkor végig szenvedem valahogy de remélem felkészíti anya és Izzy hogy amint betöltötte a 18-at nem menekül előlem.
-Ezt bízd csak rám fiam de azért sokat könnyítenél a saját dolgodon ha picit kedvesebben közelednél felé. Példának okáért vehetnél neki valami ékszert ami rád fogja emlékeztetni.
-Az eljegyzési gyűrü nem elég neki?-akadtam ki. Jaaj igen idő közben adtam Saranak egy eljegyzesi gyűrüt hogy ne történjen meg a múltkori eset. Igaz anyám egy nagyobb össze jövetelt akart ennek örömére de inkább kissebb körben történt ez csak a legfontosabb emberek voltak jelen akik tovább adhatják a többieknek hogy bizony van egy új családtagunk és ha megpróbálnak baszakodni vele akkor velem gyülik meg a bajuk.
-Fiam annál sokkal személyesebb kell hogy legyen.-szólt le apa.
-Jó majd meglátom mit tehetek de menjünk enni mert anya megöl mindkettőnket ha nem érünk oda időben.-mondtam neki mert azért mind a ketten tartúnk ilyen esetekben anyától. Nála szent a családi evések így ha nem úgy van ahogy ő azt eltervezte nagyon ijesztő tud lenni.

Amint kiléptünk az ajtón láttam egy szőke hajzuhatagot ami épp akkor ment be az étkezőbe. Remélem nem hallotta miről volt szó köztem és apám között mert akkor lesz miről magyarázkodnom.

Vacsora közben Sara elég csendes volt még a megszokottnál is ami aggodalomra adott okot. Vacsora végeztével még volt egy kisebb dolgom a pincében de szerencsére nem tartott sokáig így viszonylag hamar vissza tudtam indulni drága mennyaszonyomhoz.

Bent a szobába viszont egy nem várt látvány fogadott, a hugom volt az én helyemen és valamin nagyon röhögtek Saraval.
-Hát te hugi mit keresel itt ilyenkor?-kérdeztem rá furcsálva a helyzetet.
-Jaaaj csak Saraval megbeszéltük hogy csinálunk egy kis pizsi partit.-vetette oda félválról a hugom.
-Igen szóval kifelé drága vőlegényem.-mondta Sara miközben össze röhögött Izzyvel.
-Naaa és velem mi lesz lányok, engem kihagytok a csajos estéből?-néztem rájuk kölyök kutya szemekkel. Hát nem nagyon hatotta meg őket csak össze röhögtek és elkezdtek kiterelni a szobából. Ezek szerint ma egyedül alszom így elindultam a szobámba és egy gyors zuhany után elfeküdtem az ágyamba és a telefonomon néztem Sara szobályának kameráját amit pár napja szereltem fel. És hát hangoztt el elég érdekes dolog a sok üres fecsegésen kívül. Ilyen volt például hogy nem akarja az apját meghívni az esküvőnkre és hogy ha lehet mielöbb meg akar tőlem szabadulni szóval az esküvőnk napján akart volna lelépni de szerencsére az én drága hugocskám lebeszélte erről mert tudja hogy akár a főld mélyéről is előkeresném csak azért hogy az egyezség rámeső részét telhesíteni tudjam. De beszéltek arról is hogy Sara nagyon parázik hogy milyen lesz mikor elveszem tőle a szüzességét ebbe sajnos a hugom nem tudott mást tenni csak próbálta nyugtatni hogy biztos nem lehet olyan fájdalmas meg hogy biztos vigyázni fogok rá. Hát hugocskám az ha rajtam múlik szüzen fogsz meghalni. De ezeken kívül unalmas volt az egész pizsi party szóval inkább lefeküdtem aludni.

Reggel szörnyű hangoskodásra ébredtem és hogy valaki próbálja betörni az ajtóm.
-Hogy itt nem aludhat nyugodtan az ember.-morgolódtam magamba miközben nyitottam az ajtóm ami mögött drága hugom ált zaklatottan.
-Tom nagy baj van. Sarat nem találom sehol.

Sziasztok remélem tetszett ez a kis rész. Amint időm majd engedi hozom a következő részt.

InvoluntarilyOù les histoires vivent. Découvrez maintenant