𝐏𝐇𝐋𝐄𝐆𝐌 - 𝐭𝐚𝐞𝐤𝐨𝐨𝐤 - [BEFEJEZETT]

𝐂𝐇𝐀𝐏𝐓𝐄𝐑 𝐒𝐈𝐗𝐓𝐄𝐄𝐍

Taehyung szemszöge:

Hamar megy az idő nem? Olyan mintha tegnap történt volna ez az egész incidens dolog köztem, Jungkook, Jimin és Yoongi között. Mintha tegnap léptek ki volna az életekünkből, maguk után egy tátongó fekete lyukat hagyva, amely nehezen de egy év után mégis elkezdett beforni, ám ha meglátnánk őket most az utcán, a szívünk Yoongi hyunggal egyaránt heves és őrületes dobogásba kezdene, s szinte kiakarna ugrani a helyéről úgy, akár a legelső alkalommal mikor velük találkoztunk. Bárcsak visszalehetne forgatni valahogy az időt, és mindent visszacsinálni... bárcsak.
Nem tagadom minden nap gondolok Jungkookra s arra, hogy vajon jelenleg mit csinálhat, kivel lehet, és legfőképpen arra hogy boldog-e. Hogy talált-e magának esetlegesen párt, és ha igen, akkor az illető úgy szereti mint ahogy én szeretem és ahogy egy éve szerettem. Vajon Ő szokott rám gondolni? Vagy esetleg elfelejtett és tovább is lépett rajtam úgy pár hónap után? Kinézem belőle...ha annyira hiányoznék neki akkor keresett volna, nem?

- Taehyung figyelsz te rám egyáltalán? - kérdezte tőlem dunnyogós hangon az ágyamon fekvő hyungom, ki már harmadszorra kérdezett tőlem valamit, de én szokásosan nem figyeltem rá.

- Ümm... Persze! Miért is ne figyelnék? - ráztam meg a fejem elterelve a hűvös gondolataimat, a mai nap sokadjára. Mostanában egyre többet jut eszembe Jungkook akaratomtól függően…mintha a sors akarna ezzel üzenni valamit, de az túl hihetetlen lenne és meseszerű…

- Rendben…ha valóban figyeltél, mond vissza amit az előbb mondtam. - ült fel szusszantva az ágyon az ónix hajú tincseibe túrva, és engem kezdett el tanulmányozni az íriszeivel.

Erre én csak "őőő"-etni tudtam hiszen hiába is tagadtam neki, egyáltalán nem figyeltem rá, ami neki persze egyből le is esett, csupán ki akarta belőlem húzni hogy mi is foglalhatta el ennyire a figyelmemet.

- Aish Taehyung…már megint rajta gondolkodtál igaz? - kérdezte egy fokkal lágyabb hangon, és én erre csak halványan bólogatni tudtam. Erre a kérdésére már nem mardosták a szememet azok a fránya könnyek melyek elég sokszor lebuktattak, hanem csak csendben emésztettem magamban az elmúlt egy év fordulatos és kevésbé boldogabb hanem annál inkább siralmas cselekménysorait.

- Elhiszed hogy nekem is hiányzik Jimin, a nap minden percében? Sosem telt el olyan nap, amikor legalább egyszer ne jutott volna eszembe hogy mit csinál és kivel lehet. - erre csak bólintani tudtam, hiszen akárhányszor ha átjött hozzám vagy én hozzá, valahogy ők mindig szóba jöttek.
- De tudod mit? Menjünk el este inni! Úgy mint régen, igyunk és legalább arra a pár órára felejtsük el minden bánatunkat! Mit szólsz? Benne vagy TaeTae? - kérdezte Yoongi miközben a mancsát átdobta a vállamon, és úgy nézett rám az enyhén csillogó szemeivel, melyek az izgalomtól csillogott olyannyira.

- Rendben! Miért is ne? Végülis nekünk is kijár ennyi nem? Egyszer próbáljuk meg magunkat jól érezni a sok feszültség közepette, és szarjuk le minden gondunkat! - jöttem izgalomba én is, hiszen azért mégiscsak régen voltunk együtt utoljára bulizni, kettesben.

- Akkor ezt megbeszéltük! Mellesleg Seokjin mondta asszem' tegnapelőtt hogy ma este nyolckor lesz egy buli a városközpontba, ahová két éve nagyon sokat jártunk, gondolom tudod melyik helyre gondolok. Azóta eléggé ismert lett a hely, sok fiatal jár oda manapság tombolni. - látott el engem ezekkel a hasznos információkkal. Apropó…Seokjin az az ember, akivel fél éve randizgattam, de mivel a részemről nem működött a dolog, elengedtük azt. Seokjin nagyszerű srác, tud főzni és még házias is.  Rengetegszer vígasztalt meg Jungkook miatt, és ezért még hálás is vagyok neki természetesen.

- Aaa…azt a helyet imádtam! Rendben menjünk oda! Mennyi is az idő? - kérdeztem miközben reflexből nyúltam a telefomért ami nem meglepő hogy szokásosan le volt merülve.

- Hm.. lássuk csak. - nézte meg az időt Yoongi az okoskészülékén. - Hat óra múlt két perccel. Szerintem lassan elkezdhetünk készülődni. - felelte a kérdésemre, s az utolsó mondatára egy bólintással értettem egyet.

- Igazad van, de egyébként te mibe fogsz jönni? - érdeklődtem, miközben lassan sétáltam oda a szekrényemhez hogy megnézzem hogy milyen választék áll a rendelkezésemre.

- Valószínűleg szakadt nadrágban és egy hosszabb fehér ingbe. Tudod, a szokásosba. - nevetett fel halkan. - De te szerintem gyere valamilyen bőrnadrágba, ami kiemeli a kerek idomaidat. - röhögte el magát, hiszen engem ismerve tuti ágyba kerülök valakivel, már csak az a kérdés hogy ki lesz az a szerencsecsomag.

- Hülyee! - nevettem el magam én is, s eközben elővettem az előbb említett ruhadarabot, s mellé én is egy fehér inget választottam. - De okés, ha te mondod biztos lesznek olyanok akik ágyba akarnak majd vinni. - vontam vállat.

Ezután lassan elkészültünk, majd szépen lassan elindultunk az általunk ismert eléggé népszerű szórakozóhelyre, leinni magunkat, bármilyen következmény nélkül.

~taehyungforrocsokija