☆12☆

927 58 0
                                    

" A nap további részében a gyerekek játszottak mi meg csak beszélgettünk. Hamar eljött az óvi vége annak ellenére, hogy nem akartam. "

-Gyerekek pakoljátok összeállított játékokat aztán mehetünk az öltözőbe mert jönnek a szüleitek. - szólt a piciknek Yuna. A gyerekek elkezdtek pakolászni, a gyorsabbak már az öltözőbe is voltak. A szülők is kezdtek megérkezni a porotyjaikért.

-Jimin bácsi segítesz? -nyújtotta a kis kabátját Eunbi.
-Persze picur. - mosolyogtam rá. Túl édes. Miközben feladtam Bibire a kabátot egy hangos "apát" ordibált. Szóval tudtam hogy Jeongguk már itt van. Mikor hátra fordultam az ajtófélfának dőlve figyelt minket.
-Mehetünk Jiminie?
-Igen persze. Csak egy pillanat. -Sooyeonhoz fordultam- ugye meglesztek?
-Persze. - vigyorgott pajzánul.
-Akkor okés,  sziasztok. - köszöntem el tőlük.

A kocsihoz indultunk, előttünk Bibi ugrált.
-Olyan fura volt az a lány, netán rosszban vagytok?
-Ohh dehogy csak kicsit dilis.
-Értem. - ennyivel le is tudta a beszélgetést mivel megérkeztünk a kocsijához. Szokás szerint az anyós ülésre ültem Kook a volán mögé Eunbi pedig hátra.

-Jimin bácsi megint énekelsz majd? - a fejem tiszta vörös volt. Nem hittem hogy megemlíti. Sőt nem is akartam hogy szóljon bármit is erről ha Kook itt van.
-Jiminie mikor énekeltél te a lányomnak.
-Mikor megnéztem a cicáját, a kocsiba. - vágott közbe Bibi.
-Igen, de az egy egyszeri alkalom volt.
-Nemáár - hisztizett a kislány - pedig a hot pinket nagyon jól énekeltük. - kuncogott a rosszcsont.
-Na ezt én is hallani akarok. - vigyorgott Kook és bekapcsolta a hot pinket.
-Gyerünk Jiminie.
-Igen Jimin bácsi. - biztattak. Nem is tudom melyik a rosszabb gyerek.

Beadtam a derekamat...megint. Szóval elkezdtem énekelni. Bibi csatlakozott Kook pedig mosolyogva figyelt minket.
-Hát ez nagyon jó volt Jiminie. -rárakta a combomra a kezét és elkezdte simogatni. O-oh. Ez így nem lesz jó.
-Dehát én is énekeltem. - durcizott Bibi.
-Te is ügyes voltál picim. A durcis fejből egy vigyorgós édes fejre váltott. Milyen lehetett az anyja, kíváncsi vagyok.

Oda értünk a házakhoz. Hát körül belül háromszor akkora mint az enyém. Kicsit kínosan éreztem magam. Beérve az ajtón lehúztam a cipőmet a kabátom pedig egy elég csicsás fogasra akasztottam.

-Túl sok papucsom van szóval ezt neked adom nehogy megfázz mikor itt vagy.- nyújtott oda egy sárga papucsot. Hát biztos nagy ,de értékelem.
-Köszönöm. -mosolyogtam rá, és  bele is csúsztattam a lábam. Igen mint gondoltam nagy rám.
-De pici a talpad. - röhögött Jeongguk. Továbbra is olyan mint elmo.
-Nem is. A magasságomhoz megfelelő.
-Igen igen de, hozzám képest kis törpe vagy. - kacsintott majd össze borzolta a hajam.

-Jimin bácsi had mutassam meg a szobámat.  - rángatott Bibi az egyik emeletre.

Sziasztok! Remélem nem baj hogy ilyen későn rakom ki a részt. Megszeretném köszönni hogy ennyien szeretitek az első irományom. Három hastagnél is top10ben van ez a fanficton.

Nagyon hálás vagyok nektek.😊

Because of the kid... 《Befejezett》Donde viven las historias. Descúbrelo ahora