3. Fejezet

0 0 0
                                    

A szoba nagyon nyugodt hangulatot árasztott. Az ajtótól jobbra az ágy mellet egy éjjeliszekrény állt. Egy piros lámpa, gyógyszeres dobozok voltak rajta, a fiókok üresek. Az egyik gyógyszeres dobozon egy cetli volt, mintha egy könyvlap sarkát tépte volna ki és gyorsan ráfirkálta volna. Írása nagyon kivehetetlen volt, talán az volt ráírva, hogy C 12. A halál okát nem kell keresni, mert elég nyilván való a szívéből kiálló dísztőr, amit az ágya feletti gyűjteményből vettek. Az ágy előtt egy hatalmas ablak volt a vérvörös függönyök még be voltak húzva. Az ablak bal oldalán egy szekrény állt, amiről kezdett lekopni a fehér festék. A függönyöket széthúztam, a napfény átlépve az ablaküveget elterült a szobában. Megfordultam, előttem feküdt Mr. Travers arcára ráfagyott a fájdalom és a rémület. Az ágy másik oldalán egy íróasztal állt, előtte pedig egy bőr fotel. Az íróasztalon két boríték volt. Az egyik borítékon az volt olvasható: Június 22 Végrendelet(2), másikon pedig: Június 15 Végrendelet. Eléggé furcsa az, hogy két végrendeletet is írt júniusban, a jegyzetembe felvéstem az ügyvédje nevét és a mély zsebembe süllyesztettem a vastag tömböt. Az íróasztal többi polcán csak egy pár üres boríték, díszes szélű lapok és a családi címerrel ellátott pecsétgyűrű volt. A jobb sarokban egy vörös téglás kandalló állt, az utolsó fa szállítmányt 20-án, pénteken hozták, a fadarabok hiány nélkül sorakoztak mellette. A kandalló felett egy tükör lógott, amikor belenéztem láttam, hogy a szekrény melletti festmény ferdén lógott, ami elütött a szoba rendezettségétől. A képen egy istálló volt látható a zöld fák és bokrok között. A tájképet leemeltem a fehér falról, a nap sugarai megcsillantak az ezüst széfen, ami a kép alatt volt. A számok három helyen elkezdtek lekopni a nullánál, kettőnél és a hatnál. A széf nyitókódja négy számból áll, a legegyszerűbbel próbálkoztam először. Jeremy születési dátuma pont kijött a számokból és sikerült is kinyitnom a széfet. Egy félig teli whisky-s üveg és három felespohár volt benne. Ezen kívül aranyékszerek és kézpénz.
Miután feltérképeztem a szobát, telefonáltam. A kapitányságon megkértem Emilit, hogy kapcsolja a patológusunkat.
-Jó reggelt Granger! - köszönt lágy hangján.
-Önnek is! A korai órákban kaptam egy gyilkossági ügyet. Ha tudna arra időt szakítani, hogy kijöjjön a telekre megvizsgálni a holttestet. - foglaltam össze gyorsan a dolgokat.
-Két óra múlva van pár szabad órám.
Ezzel a beszélgetésünk le is zárult. Úgy gondoltam, hogy amíg nem tudom a halál beálltát és körülményeit addig kikérdezem a házban tartózkodó embereket. A fehér ajtóban ott volt a kulcs, miután kiléptem rajta elfordítottam a zárban. A kulcsot a zsebembe süllyesztettem a tollak és a jegyzetfüzet mellé. A falépcsőfokok minden egyes lépésemnél felkiáltottak. A fényesen csillogó nappaliba belépve megcsillant a fény az emberek arcán, hirtelen mindenki tekintete rám szegeződött. Mrs. Travers felé néztem és megkérdeztem tőle, ki tartózkodott tegnap este a házban. Amanda arcán még mindig nem volt semmilyen érzelem, tekintete a mögöttem álló szekrényre szegeződött és úgy válaszolt nekem.
-Tegnap este az alkalmazottak kilenc után mentek haza, ezt követően csak én, a férjem, Claudia, Gordon és természetesen a lányunk Barbara volt a birtokon.
Ezek után megkértem Mrs. Travers-et, hogy kövessen engem a könyvtárba, ahol elsőként ki tudom hallgatni.

Rejtély a villábanWhere stories live. Discover now