Rejtély a villában

8. Fejezet

Leültem a nagy bőr fotelbe, hogy nyugodtan el tudjak gondolkodni azon ki is lehetett az, aki megölte Mr. Travers-t. Elővettem a jegyzetfüzetemet és olvasni kezdtem. A kihallgatások alatt mindenki különösen viselkedett, Barbara nagyon ideges volt, Amanda nagyon rideg, Gordon túl határozott, Claudia nagyon zaklatott volt. Mind a négy viselkedésfajta utalhat arra, hogy bűnös és az alibik egy ideig alátámasztják egymást, de egy idő után nem bizonyítják, hogy igazat mondanak, se azt, hogy hazudnak. Egy valaki biztos hazudik, pedig mindenhol vannak metszetek. Kibontottam a két végrendeletet, a régebbiben a vagyonának felét lányára hagyta, a másik fél nagy rész Claudiára a cégét és a maradék pénzt pedig Gordonra. A tegnapi végrendelet majdnem teljesen üres volt, mintha félbeszakították volna az írást, csak a bevezető szöveg lett megírva, így nem tudhattam mennyiben akarta megváltoztatni. És akkor teljesen kitisztult a kép, minden értelmet nyert.
Lesiettem a lépcsőn, a nappaliban a legtöbb embert a régi fotelek háttámlája eltakarta, egyetlen egy szempárt láttam meg a sötét sarokban. Gordon kilépett a sötétségből, szemei idegesen villogtak, ujjai felváltva kopogtak a whiskys poháron. Ahogy a lábam belesüppedt a puha szőnyegbe, recsegett a fapadló, Amandát kirázta a hideg. A kandalló elé érve megfordultam és végig néztem az előttem ülőkön. Bal oldalt Claudia ült, lábait oldalra döntötte, könnyei már nem folytak, zsebkendőjét  összehajtva a térdére helyezte. Barna haja magasra volt kontyolva, ruhája gallérját igazgatta. Velem szemben Mrs. Travers ült, kihúzta magát és magabiztosan tartotta a szemkontaktust. Jobb oldalamon a fiatal Barbara helyezkedett el, Gordon a lány székének támláját fogta. Zavartan összenéztek.
-Sikerült felderítenem a gyilkosság rejtélyes körülményeit.-mondtam, de Amanda a szavamba vágott.
-Ha ilyen gyorsan sikerült kilogikáznia a szörnyű tett elkövetőjét, akkor gondolom, el is tudja gyorsan mondani, mert lenne más dolgom is.
-Több nyom is volt, aminek csak a teljes képet összerakva lett értelme. Mindenkinek lehetett indítéka, hol a pénz, hol pedig a vonzalom, van, ahol mindkettő. Mindenki azt állította, hogy már aludt a gyilkosság időpontjában. Egy apró nyom vezetett el a gyilkoshoz, Mr. Travers egy kis cetlire írt emlékeztetője. Claudia letartóztatom Mr. Travers megölése miatt.- fordultam a fiatal hölgy felé, akinek a keze megállt a levegőben. Hirtelen felpattant a díszes fotelből.
-Ez egy aljas feltételezés, nem volt okom megölni Jeremyt!-mondta határozottan és feszülten.
-Pont, hogy önnek volt a legtöbb indítéka a gyilkosság elkövetésére, pénz és szerelem.
Amanda felkapta a fejét az utolsó szavamra, kihúzta magát arca megfeszült.
-Claudia ön nem tudta elviselni azt, hogy Jeremy már nem önt szereti, nem akarta, hogy újra írja a végrendeletet, azt állította, hogy látta Mrs. Traverst aznap este. Ön hazudott, többször is.
-Nem akartam megölni…-fakadt ki sírásban a nő.
-Te voltál?-kérdezte könnyeivel küzdve Barbara.