A nagy pénzrablás//Professzor ff//

Chapter 6

2 nap a rablásig
Igen már csak 2 nap. Mindenki nagyon feszült, de ez szerintem érthető is mivel ha el rontunk valamit akkor lehet hogy bukik az egész terv. És nyilván senki sem akar börtönben élni, ezért a tervet kell követnünk, és egy kicsit sem térhetünk le róla.
És tudjátok hogy meg mit jelent az hogy kezdődik a rablás? Azt hogy körülbelül 12 napig nem láthatom a Professzort. Szörnyű. Mindegy, ma vesszük át utoljára a tervet mivel holnap már készülnünk kell.

Most a szobámban ülök, Nairubi társaságában.Arról beszélgetünk hogy ha kijutunk élve, akkor mihez fogunk kezdeni. -Na és te mit fogsz csinálni?-tettem fel neki a kérdést.-Nos, nem tudjátok de van egy fiam, aki most nevelő szülőknél van, egy véletlen dolog miatt, és őt fogom végre vissza venni magamhoz!-mondta bekönnyezve. Nem is tudtam hogy van fia, de legalább neki van valami célja. Nem úgy mint nekem, nem tudom mihez kezdjek ha vége van ennek az egésznek, lehet a Professzorral maradok, vagy csak erre az időre kellettem neki. Jó mondjuk ez kicsit fura mivel ha csak ki akart volna használni már rég megtette volna. Nem tudom mit csináljak, mert igazából a csapaton kívűl nincs senkim szóval lehet valamelyik bandataggal maradok. De reménykedjünk abban hogy a professzor nem fog csak úgy eldobni.

1 nap a rablásig.  Egyre feszültebb a hangulat. És ez nagyon látható és érezhető is mindenkin. Nekem amúgy mostanában nem voltak rémálmaim, ami jó meg minden, de még mindig nem jöttem rá hogy az előző az mit is akar jelenteni. De most inkább a rablásra kell koncentrálnom szóval ezt majd később. Amúgy nekem majd az lesz a dolgom hogy segítsek Nairubinak (gondolom észre vette a prof. hogy elég jól össze barátkoztunk, jobban mint Tokióval)meg ugye az orvos is én leszek a csapatban, ha esetleg véletlenül valakit meglőnének akkor megtudjam menteni, vagy bármi baj történne. És szükség esetén ki is mehetek mivel nekem nincsenek irataim meg semmi információ nincsen rólam, ezért én majd ha szól a prof. hogy ki kell mennem akkor van egy kijárat amit nem kameráztak be, és rendőrök sincsenek ott én azon az ajtón mehetek ki és be. De mivel ez nagyon veszélyes is lehet, ezért reméljük erre nem kerül sor, mert ha nem tudok elég észrevétlen lenni akkor buktuk az egész akciót. Ma úgy terveztem hogy több időt akarok a professzorral lenni. Most az étkező felé tartunk a férfival, (mivel még mindig együtt alszunk).Éppen reggelinél ülünk és én csak a karomon lévő sorszámot nézem. Ez lennék én? egy szám, amit bármikor kilehet törölni? Tényleg ennyit érek?-kis gondolat menetemből egy fura szőrös állat szakított ki, ami föl ugrott mellém. egy ideig csak farkasszemet néztünk, amíg a mellettem ülő férfi meg nem fogja a vállam. Rápillantok, a tekintetem az állat és a professzor közt cikázik, gondolom leesett neki hogy nem tudom mi ez, mivel szólásra nyitotta a száját.
-Nyugi, ez csak egy macska.-macska...van ilyen? Úgy tűnik van. vissza vezetem a tekintetem az állatra amit Nairubi simogat. Ahhaaa...szóval nem bánt. A macska még mindig engem vizslat, és amúgy tök aranyos, gyönyörű barnás szürkés színe van, a szemei pedig szép sárgák. Nekem kell ez a macska! Mikor már a nő nem simogatta akkor a szőrös kis állat elkezdett az ölembe mászni. És fura hangot kiadni mintha morogna de, ez sokkal kedvesebb hang.

Miután végeztünk az evéssel elvileg még egyszert átvesszük a tervet. Természetesen én oda is vinni fogom magammal a kis szőrös barátomat, mivel eléggé megkedveltem, és úgy néz ki hogy ő is engem. És kicsit eltereli a figyelmem a sok stresszről, arról hogy holnap már túszokkal leszünk bezárva egy nagy épületbe, amit a sok sajtóriporter és rendőr fog körbe zárni. És a legfontosabb,hogy ne roncsunk el semmit, mert ha nem tudjuk megoldani az életünk be kerülhet.