🕯Negyvenkettedik🕯

1.8K 184 4
                                    

Igor pov.
Fel s alá sétáltam és próbáltam feldolgozni, amit Tigus mondott.
— Szóval az a barom illegálisan etetőszolgákat tart a hegyi házában?
— Én is csak nemrég derítettem ki. — mondta. Vettem egy nagy levegőt.
– Azt mondd meg, hogy tudod hol van az a ház? – kérdeztem reménykedve.
– Tudom. Syan eszesebb, mint hinnéd Igor. Valahogy túl kell járnunk az eszén, ehhez pedig egy jó terv kell! – mondta komolyan.
— Időnk viszont nincs! Ki tudja mit csinál most Vladimirral.

+16

Vladimir pov.
A fülemre szorítva a kezem próbáltam minél jobban összehúzni magamat és nem nézni, hogy mi történik a hátam mögött. Dylan sikitása tompán, de így is bejutott a fülembe, majd hirtelen elhallgatott. Így sem mertem megfordulni. Akkor tettem meg, amikor Syan megragadta a vállam és odadobott a földön reszkető Dylanhez. A lába tiszta vér volt és remegett minden tagja.
— Adj egy kis vért! — kértem.
– Miért adnék én nektek vért? — kérdezte felvont szemöldökkel.
– A vámpír vér gyógyít! Ha nekem nem, neki adj! Csak egy kicsit! — könyörögtem tovább, mire magára húzta az ingét és levéve egy kis tálat feltépte a csuklóját majd miután csepegtettet egy kicsit a tálba, nekem adta.
— Kussoljatok ezután, világos? – nézett rám mérgesen, mire bólintottam egyet. Ő kiment, én pedig oda adtam Dylannek a vért.
– Jobban vagy? – kérdeztem aggódva.
– Nem. – motyogta, mire halványan elmosolyodva bólintottam. Dylan nehezen felkelt és magára tekert egy köntöst.
– Kiengednéd Lukat? – kérdezte, mire bólintottam és a szekrényhez sétálva kinyitottam.
– Luka! Bújj elő! — mondtam mire a lepedők mögül egy aprócska kisfiú bukkant ki.
– Mama? — nézett Dylan felé.
— Ott a mama, gyere! – vettem az ölembe és odavittem az apróságot. Akit a kezemben tartok az nem más, mint Dylan három éves fia, Luka. Még nagyon régen született, mikor Dylan 15 éves volt. Syan a kicsi apja, ezért hibrid gyerek, mint az én kis Aaronom. Syan nem tud róla, hogy itt van. Dylan beszokta kenni őt valami erős növenyi olajjal, amit Syan itt a mosáshoz használ, ezért azt hiszi csak a lepedőket érzi.
— Mama!
— Gyere ide, kincsem. – vette magához és szoptatni kezdte. Ez az egyetlen étel, amit a kisfiú itt kaphat.
– A párom majd eljön és akkor vége lesz ennek. — mondtam bíztatóan.

– Ha Syan addig meg nem öl minket. — motyogta Dylan aggódva.

Mérgező csók (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora