Törékeny [Max Verstappen ff.]

6. Ezért kell elmenned

Ajánlott zene: Gunna - Argentina

"I don't need people shouting at me to tell me what I did wrong."

~ Max Verstappen

/Max Verstappen/

2019. május 16. Monte Carlo, Monaco

Elize van Kemp. A lány, aki egyetlen egész napot sem töltött még a lakásomban, mégis felforgat mindent, amit eddig megszokhattam a mindennapjaiban. Már maga a tény idegesít, hogy el kell viselnem őt, és még rá is tesz kurva sok lapáttal, amikor meg akarja szabni nekem, hogyan töltsem azt a kevés szabadidőmet, ami a futamok mellett marad nekem. Nem elég, hogy elvárja tőlem, hogy hozzá alkalmazkodjak, ami az edzések időpontját illeti, de minden lehetséges módon kontrollálni akar. Nem mindegy neki, mikor kelek, mit eszek, hogyan alszom. Mindenbe beleszól. Még abba is, hogy pólóban, vagy anélkül csinálom az edzést. Én pedig felrobbanok tőle, mert megöl a tehetetlenség. Mert természetesen van olyan szerencsém, hogy kifogtam egy olyan nőt, aki akkora szájjal rendelkezik, mint a bécsi kapu. Nem beszélve arról, mennyire merész. Mást már régen kirángattam volna a szobából, ha rám csapta volna az ajtót, mint ahogy azt ő tette tegnap este. Nála azonban nem tudtam megtenni. Képtelen voltam rá. Van valami a csajban, amit nem tudok hova tenni, mert annyira megbénít. Másnap reggel jöttem rá, mi az a valami.

Tekintély. Olyan dolog, amivel nem sokan rendelkeznek a szememben, neki mégis jó nagy adag jutott belőle. Mert olyat mondhat el magáról, amit nem sokan. Figyelek rá. Még annak ellenére is, hogy próbálom felé ezt nem kimutatni. Ugyanakkor egyből felébredtem, amikor megpillantottam őt az edzőteremben, amint a fekvenyomó padon engedte le magára a magához képest nem kevés súllyal megrakott rudat. Hihetetlen volt, hogy az a törékeny test milyen erővel dolgozik a teremben. Nem tudtam elképzelni sem, honnan lehet ennyi ereje, hogy ekkora tömegeket mozdítson meg. El kell ismernem, hogy erősebb az átlagnál, azonban biztos vagyok benne, hogy hosszabb távon képtelen lesz tartani velem a lépést. Neki is megvannak a határai, én pedig ki fogom használni a gyengeségét. Mert tudom, hogy el fog jönni az a pont, amikor a lelke vinné tovább, de a teste nem bírja a gyűrődést. Én pedig akkor leszek a legerősebb, hisz ketten nem férünk meg egy helyen, és nem én leszek az, aki előbb feladja. Hanem Ő.

Elmosolyodom, ahogy látom, amint felül a fekvenyomó padon, majd lehunyt szemekkel elkezdi dúdolni a hangszóróból halkan szóló idétlen zenét, amit annyira szerethet, mert a vidámság egyértelműen kiül az arcára. Még egy kicsit el is feledkezik magáról. Nem sok választja el attól, hogy énekelni kezdje a számot, aminek dalszövege talán spanyolul lehet. Erről akaratlanul is eszembe jut a tegnap este, ahogy a kocsiban szintén ugyanezt csinálta. Szóval, a latin zenék állnak hozzá közel. Nem is csodálom azzal a temperamentummal, amivel rendelkezik. Előbb mondanám őt olasznak, spanyolnak, vagy dél-amerikainak, mint belgának. Erre pedig rá is erősít, amint belépek a terembe, elrontva ezzel az idilli pillanatát. Rám emelve kék tekintetét, minden ellenérzése kiül vonásaira, miközben farkasszemet néz velem, ebből sejthetem csupán, hogy újabb szóváltás küszöbén állunk. Nem is tévedek nagyot, hisz hamar talál meg problémáival, én pedig élvezettel szítom benne az amúgy sem kicsi tüzet, amivel felégetne, ha tehetné. Tengerszínű szemeiből süt, mennyire utál engem, én viszont imádom, ahogy küzd magával. Próbálja elrejteni előlem érzéseit, én mégis látom minden egyes rezdüléséből, hogy ha lehetne, akkor már valószínűleg rég megölne. Jót mosolygok reakcióin, különösen, amint szóba hozza nekem, hogy tegnap este üzent nekem. Okos lány, hogy nem hisz nekem, mikor azt mondom, nem tudom, miről beszél.

Hogy a faszba ne olvastam volna azt a hülye üzenetet, amit gyöngybetűkkel írt meg nekem egy fehér papírra a vacsora mellé, amit ő főzött. Ha valami tetszik a lányban, az a főzőtudása. Mert nem tagadhatom, hogy rohadtul ízlett az a paradicsomos, bazsalikomos, csirkemell, amit megszórt sajttal is, mellé pedig zöldséges, joghurtos tésztasalátát készített. Még ha az istenért se mondanám ki ezt előtte, de ebben igenis profi a csaj. Ráadásul, ahogy láttam az elől hagyott élelmiszerekből, egészséges cuccokból főzött, szóval nem kételkedem abban, hogy próbál odafigyelni arra, milyen alapanyagokból dolgozik. Ez azért fontos, hogy tartani tudjam az ideális súlyomat, ami az autó optimális működéséhez szükséges. Mert elég néhány kilogrammnyi eltérés, és máris kezelhetetlenné válik a kocsi a súlyeloszlás miatt. Megnyugtat, hogy ebben nem bizonyul teljesen hülyének a lány, hiába nincs sok tapasztalata az autóversenyzésben vagy a pilóták edzésében.