𝐸𝑙𝑟𝑎𝑏𝑙𝑜́𝑚𝑏𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑡𝑣𝑒||𝐾𝑜𝑙 𝑀𝑖𝑘𝑎𝑒𝑙𝑠𝑜𝑛

Part. 6

"Mindenkinek a nagy,modern városok tetszettek míg nekem inkább a visszafogott/régiesek,amelyek televannak művészettel,mind pl.:New Orleans.598. születésnapomat töltöm holnap ,így meglepem magam egy kis kiruccanással.New Orleansba utazok..."

Még az indulásom előtt kerestem egy hotelt és foglaltam magamnak szállást az elkövetkezendő hetekre.Vagy talán hónapokra.Kitudja,hisz a képeken amiket láttam a városról egyszerűen szerelmes lettem az egészre.A gyönyörű házak,az utak meg a látványa.Na meg amiket olvastam róla a neten és a könyvekben.Utca zenészekkel, egy utcán minimum 2-szer találkozhatunk.Egy csomó festő is szokott erre fele lenni.

A város felé közeledve egy ilyen tábla fogadott: "Üdv New Orleansban!" Erre akaratlanul is mosolyra húztam a számat,amit drága kutyusom, Csöpi is észre vett. Jajj nem említettem?Van egy kutyusom.A nevét már tudjátok.Egy rottweiler kutyus,óriási barna boci szemekkel. Nem az a mindenkinek neki megy típus .Nagyon egyedül éreztem magam az utóbbi pár évben és egy menhelyről hoztam el őt. Voltak barátaim de semelyik se olyan nagy barátnak nevezhetőek voltak.Viszont Csöpi volt életem legjobb döntése.(fiú kutyus)

Beértünk New Orleans belvárosába és keresni kezdtem a hotelt.Időm nem volt a gyönyörködésben ,mert azt holnapra terveztem.Az a szerencsénk volt hogy, direkt olyan hotelt kerestem ami állat barát, így amíg én nézelődök a városban Csöpi miatt nem kell aggódnom hogyha betérek egy üzletbe mi lesz kint addig vele,mert a hotelnek van egy kutya megörzője ahova le lehet rakni őket nyugodt szívvel berakhatjuk őket.

-Legalább Csöpi szerez barátokat-gondoltam magamban.

Kipakoltam a cuccaimat a hotel fehér szekrényeibe.Volt egy nagy francia ágy a szoba közepén,a szobából ajtó nyílik a fürdő szobára amiben van egy óriási kád.Meg persze wc is. Az első napon a hotelt fedeztük fel drága kiskutyámmal.Aki láthatólag nagyon élvezte velem együtt.Bejártuk a folyosókat és az egész udvart,ennyi tervem volt a mai napra.Bementünk a szobánkba,olyan 19:00 lehetett ,majd elmentem fürödni .Ez egy 15 percet vett igénybe.Kiléptem a kádból s utána felkaptam a kedvenc pizsamám.Rápillantottam az ágyra ahol kiskutyám feküdt.Leellenőriztem az ajtót hogy be van-e zárva, a villanyokat leoltottam majd befeküdtem az ágyba,Csöpi mellé és felcsuktam a tv-t.Olyan 21:45-ig nézhettem a tv-t ,utána eszembe jutott hogy holnap olyan 8 körül kelhetek mert város nézést terveztem. A napom nagy részét kutyusommal töltöm és körbe jártuk a környék összes parkját ahova be lehetett menni kutyussal. Mind a ketten élveztük a napot. Olyan 16 óra körül visszavittem Csöpit a kutyákhoz,láttam hogy már fáradt volt és aludni akart egyet,szerencsére azt is tud ott.Leraktam,utána indultam a városba ,most már egyedül.

Sétálgattam a Bourbon Street-en, viszont a szemem megakadt egy táblán ami lelóg a villany oszlopokról. Ez állt rajta: Rousseau's.
Éreztem hogy nem fogom megbánni hogy ide bejövök. Beérve csodálatos látvány fogadott, 4 személyes kis asztalkák és egy óriási bárpult ami mögött a polc,telis tele volt italokkal.
Leültem a pulthoz egy kis székre, majd egy aranyos szőke hajú lány lépett oda hozzám a bárpult mögül.

-Szia!Mit adhatok?-mondta kedvesen.

-Szia!Egy gyümölcsös koktélt,kevés vodkával.De tudod mit?Inkább rád bízom!-nevettem el magam,majd a lány ment és csinálta is.

Kb. egy 10 percet kellett várnom és már is hozta.Egy Bloody Mary-t tolt elém,amin egy kicsit elkezdtem kuncogni az orrom alatt.Ő persze észre is vette.

-Mi olyan vicces?Én is szívesen röhögnék már egy jót.-mondta viccesen a lány.

-Áhh semmi olyan,csak majdnem magamra borítottam,ez olyan tipikus én.-mondtam neki,egy apró mosollyal a számon.Pedig nem ez volt olyan vicces,mintha valahogy megérezte volna hogy mi vagyok,de az lehetetlen.
Épp indulni akart de egy másik szőkés-barnás hajú lány csapódott mellém le,így a pultos nem ment el.

-Szia Freya!Mit kérsz?-mondta neki kedvesen.

-A szokásosat-mondta.Majd elé tolt egy pohár jeges whiskey-t.És te mi járatban erre?Szerelmi bánat?-nézett rám kérdően.

-Dehogy is. Második napom a városban.A születésnapom alkalmából,tettem egy kis kiruccanást a városba.Te mi járatban erre fele?
-kérdeztem érdeklődően.

-Drága testvéreim civakodnak szokásukhoz híven,de he kell meghalnának egymásért.-mondta Freya(a nevét már megtudtam Camitől).

-Jajj én is ismertem egy testvérpárt , minden apróságon veszekedtek, de meghaltak volna egymásért.-mondtam.Eszembe jutott minden az 1400-as évekről.A Mikaelsonék.Kol,Rebekah,Elijah és Klaus.Hirtelen melegség töltötte el a szívemet.

-Amúgy Emma Moris vagyok.De ha akartok szólítsatok csak Em-nek.-mosolyogtam rájuk.

-Camille O'connell .De szólits nyugodtan Caminek.-mondta nekem,majd kezet ráztunk.

-Az én nevem Freya,de ezt már tudod.Teljes nevem Freya Mikaelson-mondta a lány.Én közben kortyoltam bele a koktélomba,de mikor meghallottam a nevet egyből félre nyeltem.Majd elkezdtem köhögni,fulladozni.Úgy éreztem hogy szívem összeszűkült és kihagyott egy ütemet.

-Mi..Mi..Mikaelson?-kérdeztem tőle rémülten.

-Igen,Mikaelson.Miért?Valami baj van?-nézett rám érdeklődően.Úgy éreztem a fejem kikapcsolt,nem hallottam meg a körülöttem lévő Camit és Freyát akik egyre jobban azt kérdezgették hogy jól vagyok-e.Nem,basszus egyáltalán nem vagyok jól.Boldog voltam,de belül féltem. És kiderült több volt bennem a félelem.A végtagjaim remegtek,ujjaimmal doboltam az asztalok,még mindig nem figyelve a lányokat.Majd egyszerűen nem bírtam tovább. Nem tudtam magam tartani magam tovább így leestem a székről.Szó szerint ledőltem a székről.Fejem előtte persze bevertem az asztalba és a vér csak úgy folyt ki belőle.Az utolsó só amire emlékszek az volt hogy "Gyere vigyük el hozzánk!". Majd utána minden elsötétült...

Sziasztok!Itt van a kövi rész.Még ma jön a 7.rész ami nagyon izgalmas lesz!

By:~Író<3