A Tanár Úr Kedvence

Bál

POV: Mae

Fél kómás állapotban nyitom fel pilláimat. Ijedten nézek körbe az ismeretlen környezetet miatt. Beletelik vagy két percbe, mire realizálom, mit keresek itt. Hmm legutolsó emlékem szerint lent néztünk valami filmet. Aizawa felhozott volna? Nem, ugyan, miért tett volna ilyet. Tanáromra gondolva eszembe jut ahogy a vállán feküdtem. Teljesen belepirulok a gondolatba. Nem tudom mit kéne tennem. Nem szabadna még csak gondolnom sem rá úgy, hisz a tanárom, de mégis van benne valami..

------------------------------

Azt hiszem nem gondoltam át ezeket a külön edzéseket. Hajnal öt óra van, épp a lelkemet is kifutom a suli menti pályán.
- Még kettő és megvagyunk - jön mellettem egyenletes tempóban. Ő hogy nem haldoklik? Legalább 30km-ert lefutottunk, és mintha meg se kottyant volna neki.
- Egy? - nézek rá reménykedve
- Kettő, ha nem érsz be három - húz el mellettem.
- Ó ne már! - eredek utána sajgó végtagokkal.
- Nem arról volt szó, hogy különleges technikákat fogunk venni? - ülök le fáradtan a fűbe.
- Azok után, ami az otthonoddal történt muszáj megerősödnöd. Számításba kell venni, hogy bármikor megtámadhatnak a gonosztevők. Na meg ha ezt nem tudod megcsinálni, akkor a bonyolult fogások se fognak menni - von vállat
- Au ez fájt - teszem drámaian szívemre a kezem
- Bocsi, de tényleg fontos, hogy formában legyél - néz rám halvány mosollyal.

Izzzadtan vágom le magam a padomba. Nem volt időm zuhanyozni.
- Mae te meg hol jártál? - néz végig csapzott alakomon Kaminari
- A pokolban - motyogom neki fáradtan.
- Mindent értek - nevet a szőkeség. Szenvedésemet látva, inkább hagy és elindul Bakugoék felé.

-Maeee! Kivel mész? - ugrándozik hozzám teljes izgalommal Uraraka.
- Heh? Hova? - nézek bambán a felvillanyozódott lányra
- Mi az, hogy hova, hát a bálra! - lépked ide oda vidáman. Nem tudom, honnan van ennyi energiája ilyen korán, de adhatna belőle. Tanácstalan tekintetemet látva leesik neki, hogy fogalmam sincs miről beszél.

- Bál lesz szombaton. A suli ezzel akarja megnyugtatni a diákokat, meg a szülőket, hogy minden rendben van. Mostanában sok galiba volt a gonosztevőkkel, ezért a védelmet is megerősítették. De ez nekünk csak jó hír, U.A-s báloknak híre van. Már alig vártam, hogy részt vehessek rajta.
- A mindenit, akkor mozgalmas hétvégénk lesz. Te kivel mész?
- Ó hát, Midoriya reggel elhívott, szóval vele - pirul bele a mondandójába. Zavarban lenne? Belegondolva, eddig tényleg mindig csak áradozott a fiúról. Aranyosak lennének együtt. A gondolatmenettel párhuzamban jön a felismerés: Engem senki sem hívott el. Egy kicsit elszomorodom tőle. Tudom, még csak most jöttem, a többiek régóta ismerik egymást, de egyedül mégsem szeretnék menni.

- Mae, minden rendben?
- Mi? Ja igen persze, csak kicsit fáradt vagyok - csendül fel kínos nevetésem
A csengőig Uraraka még elmesélte ki kivel megy. Kirishima Minával, Tsuyu Tokoyamival, Momot pedig Todoroki hívta el.

---------------------------

- Hé Neji, te kivel mész a bálba? - szólítom meg siető unokatesóm a folyosón
- Ó Yumi! - int hátrafordulva - Mirióval -kiáltja s már fut is tovább. Úgy néz ki tényleg mindenkit elhívtak rajtam kívül.

Tudom, csak egy bál, a letört hangulatom mégis megmarad a nap hátralévő részében. A macskaköves utcára lépve indulok meg haza. Illetve Aizawához.
- Hé Mae! - kiált utánam egy ismerős hang. Hátra fordulva egy rohanó alakkal találom magam szemben. Lihegve áll meg előttem. Ezzel meg mi lehet?
- Denki! Hát te? - mosolygok a fiúra
- Tudod...- kezd bele zavartan a mondandójába - biztos nem én vagyok az első, és már van partnered, de arra gondoltam mégis megkérdezem hátha. Szóval lenne kedved velem jönni a bálba? - szívemet melegség járja körbe. Valaki gondolt rám.
- Szívesen megyek veled - mosolygok rá.
- Tényleg? - lepődik meg - Szuper, akkor szombaton érted megyek - villanyozódik fel.

POV: Aizawa

Végre vége a napnak. Torával az ölemben kortyolgatom a délutáni kávém. Mostanában nagyon sok munka van, pláne az új védelmi rendszerrel. Szerencsére a bál szervezését Midnightra bízták, szóval azzal nincs gondom. Mondjuk ez az ő terepe, így a legjobb. Az ablakon kitekintve meglátom Yumi-t hazafelé sétálni. - látványára félmosoly szökik arcomra.

De várjunk, mit keres ott mellette Denki? - sötétül el tekintetem. Nevetgélve jönnek a kapuig, ezzel kilépve a látókörömből.
Annyira irritáló. Nem kéne zavarnia...embereld már meg magad Aizawa! - szólok rá magamra. Chh, nem is zavar, csak Mae az, azt csinál amit akar.Egy fájdalmas nyávogás szakít ki a gondolataimból. Tora hirtelen ugrik ki karjaim közül. Mi? Észre sem vettem, hogy megszorítottam.

Sziasztok! Bocsi ha nem lett túl izgi ez a rész, igyekszem hozni majd a többit, lehetőleg minnél hamarabb:)