3.rész: "Home, sweet home."

1.2K 53 0
                                    

Elindultam be a terembe, mikor beértem a bátyám döbbent pillantásával találkoztam először. Erre csak szórakozottan elmosolyodtam. Tevékenységemet a tanár szakította félbe mondandójával.

-Kérlek Lisa mutatkozz be az osztálytársaidnak és ha gondolod pár dolgot is megoszthatsz velünk magadról.-mondta az előbb említett.
-Persze ezer örömmel!-mondtam szemtelen mosollyal az arcomon, hisz semmi kedvem nem volt hozzá. De persze ezt a hangomból érkező szarkazmusom is mutatta.
-Lisa Salvatore vagyok.-mondtam kihangsúlyozva a Salvatore-t, majd elindultam az egyetlen üres pad felé és leültem oda. Szerencsére padtársam sem volt és hátul ültem. Bár még innen is láttam a diákok és a tanító döbbent tekintetét, ami elég szórakoztató volt. A diákok azért döbbentek meg, mert Salvatore vagyok a tanár pedig azért, mert majdnem szó szerint faképnél hagytam. Bár Alaric hamar feleszmélt és elkezdte az órát.

                                         ----Time Skip----                                                           

Igazából egész nap kerültem Stefant, hogy minél idegesebb legyen. Majd mikor hazament, én tudta nélkül követtem. Nem mintha nem tudtám hol van a saját otthonom, csak így viccesebb volt, hogy minden neszre és zörrenésre felfigyelt.Nem sokkal miután bement a házba én is megálltam az ajtó előtt.

Pár percig filóztam, hogy bemenjek-e vagy sem, mert legalább 60 módon lejátszódott az a fejemben, hogy mikor ajtót nyitnak, azzal a lendülettel karót is döfnek a szívembe. Végül csengettem egyet és vártam, hogy ajtót nyisson valaki. Mikor kinyitották olyan dolog történt amire abszolút nem vártam és ez alkalommal én voltam az aki totál ledöbbent.Amint megláttak olyan hévvel öleltek meg, hogy majdnem elestem. Komolyan Stefan és Damon Salvatore megölelt! Engem! Mindenre számítottam, de erre még álmomban sem gondoltam volna.
-Hugi, tisztában vagy azzal, hogy mennyire aggódtam érted?! Azt hittem meghaltál!-emelte fel egy kicsit a hangját Stefan.
-Hiányoztál te kis pszicho!-mondta Damon(!!!).
-Na ne, a nagy és félelmetes Damon Salvatore ilyet mond nekem!-mondtam szarkazmussal hangomban a legidősebbnek.
-Érezd magadat megtisztelve!-felelte erre egy gúnyos mosollyal az arcán.
-Na gyere be!-mondta Stefan, azzal behúzva maga után a házba.


Itt is a harmadik rész! Nagyon-nagyon szépen köszönöm a listázásokat! Nem gondoltam volna, hogy a 3. résznél már ennyien listázni fogják! És persze a vote-okról se feledkeztem meg. Ugyan csak pár vote-nak tűnik de nekem nagyon sokat jelent és nagyon hálás vagyok Nektek.
A következő rész szerintem hétfőn jön, de ki tudja.

Lulkaaa, <3





Szociopatába szeretve (Kai Parker ff.)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang