Live Forever (L.S.)

Tizenegyedik fejezet

"- Mint mondtam, az egész banda közérzete szar, amíg ti nem kúrjátok egymást éjjel-nappal."

Harryben háborúztak az érzelmek. Az agya egyre csak hajtogatta, hogy tűnjön el onnan, míg nem késő. A szíve.. az az áldott jó szíve viszont rohant volna végig a parkolón, nem törődve a tonnányi őrült sofőrrel, akik egy szempillantás alatt vethetnek véget az életének, mindezt pusztán azért, hogy karjai közé zárhassa szerelme apró testét. Már indult volna, mikor elméje kijászotta a joker lapot. A két héttel ezelőtti emlékek egy fájdalmas arckifejezést festettek arcára. A háború lezárult, az agya nyerte a csatát.

Fájó szívvel pillantott volna rá írországi barátjára, de hirtelen nem látta sehol. Végül keresés helyett inkább megcélozta a golfpálya várójában összegyűlt tömeget, ami kifejezetten egy pontra fókuszált. Utat tört magának, és a szemei elé táruló látványtól harsányan elnevette magát.
- Kussolsz... inkább segíts fel.- morogta a padlón heverő Niall. A helyzet komikus hangulatát nem is a tény adta, hogy elesett golfozás közben, hanem inkább a deja vu érzet. Harry végül megkönyörült barátján, és vigyorogva felsegítette őt.
- Legalább megtaláltad a drámakirálynődet?- duzzogott még mindig óvodásokat megszégyenítően Niall.
- Nem... Niall nem hiszem, hogy ez olyan jó ötlet, mint ahogy ti Liammel gondoljátok. Ha már annyira emlegetted a Walls-ot. A Miss you-ban is megírta, hogy már úgy sem számít.. csak fogadjuk el, hogy ennek vége, oké?
- Már rég beleegyeztem volna, ha nem látom, hogy egymás gondolatától is elfelejtetek levegőt venni. Harry. A barátaitok vagyunk. Szerinted ha nem látnánk, hogy még mindig szeretitek egymást, fáradoznánk ezért, ahelyett, hogy kajálnánk?- a szöszi egyre inkább felhúzta magát, amint bevillant neki a Nando's.
- De Niall.. - kezdte volna Harry ismét az akadékoskodást, de barátja inkább megfogta kezét, és az autó felé kezdte ráncigálni.

- Mint egy elbaszott Disney mese...- morogta Niall az orra alatt, mikor már a volán mögött ült.
- Akkor most mit tervezel csinálni?- vetette oda a kelleténél kissé több éllel a hangjában a göndör hercegnő.
- Csak nem!? Harryda a bátor végre harcolni akar? Felírjuk a kurva naptárba!- kelt ki magából a hajdanán szőke herceg.
- Egy próbát megér... legalább egy rendes lezárást szeretnék kihozni az egészből...- meredt ki az ablakon, mikor elindultak az ismeretlenül ismerős utakon.

- Amúgy.. Cliffel mizu?- igyekezett megtörni az autóban uralkodó csendet Liam.

- Elbasztam...- adta meg Louis a választ egy teljesen más kérdésre.

- Ne okold magad. A történtek fényében teljesen érthető a reakciód. Harry is megért téged, még úgy is, hogy nem tudja, mi történt azon az estén. Szeret téged Louis. A nyakamat rá, hogy szeret téged.- veregette meg barátja vállát egy piros lámpánál megállva Liam.

- Egy kibaszott szörnyeteg vagyok Liam. Azzá váltam, amit Simon az elejétől fogva formálni akart: egy lázadó, szívtelen szörnyeteggé. Nem tehetem ezt Harryvel! Kurvára nem ezt érdemli!- borult ki a nap folyamán már harmadjára a kék szemű angyal.

- Egyikőtök sem ezt érdemli, de ezt dobta a gép. Úgy csinálsz, mintha lett volna választásod.

- Volt...- idézte fel a fájdalmas emlékeket Louis.

- Vagy te, vagy ő. Nagy választási lehetőség, mondhatom. Helyesen döntöttél, Louis. Még ha nem is ismered be magadnak.- kanyarodott be végszóra a kocsibeállóra.

- Liam, vigyél haza. Most!- emelte fájdalom és harag elegyétől csillogó szemeit barátjára, aki bőszen állta tekintetét.

- Nem. Letelt a két hét. Ideje ledobni a leszarom a világot álarcot, és a szerelmed karjaiba hullani.- rápillantott telefonjára, mely egy olvasatlan üzenetet jelzett- A szépsége 20 perc múlva ittvan, addig mi elmegyünk a boltba. Megfelel, Mr. Szörnyeteg?- vigyorgott szórakozottan a kanálkirály.