Póz |VKook| Befejezett

11.rész

„Azta!”  - kiáltott fel Jungkook, amikor leszállt a buszról.
Egy nagy szálloda állt előtte.  Egyszerű volt, mégis divatos.  A nagy épület külseje fehér volt, fekete és sötétzöld árnyalatokkal, a belső tér pedig hasonló volt.  Sara titkára már bejelentkezett a szállodába, így mindannyian csak egyenesen a szobájukba mehettek.  Jungkook megragadta az alkalmat, hogy kulcskártyát szerezzen a recepción. 
Jungkook átvette a kulcsot, és kinyitotta a szobája ajtaját.  Elég nagy volt, a falak pedig fekete színűek voltak, de ezen kívül egy egyszerű szállodai szobának tűnt.  Két ágy fehér lepedővel és takaróval, zöld-szürke szőnyeggel és néhány lámpával.  Az ággyal szemben fehér szekrények is voltak, amelyek tetején TV volt.  Kis mennyiségű poggyászát a sarokba tette, levette a cipőjét, és eldőlt az ágyára.

Jungkook hallotta, hogy Yoongi említ valamit arról, hogy néhány ember a szobákon osztozkodni fog.  Nagyon remélt, hogy  egyedül lesz a  szobában, de ha mégis meg kell osztania  a szobát akkor, azt remélte, hogy  Taehyungal lesz. Jungkook nem tudott hazudni magának, kissé tetszik neku Taehyungot.  Semmi komoly.  Igen, korábban azt gondolta, hogy Taehyung vonzó, de most Jungkook észrevette, hogy a pulzusa hogyan növekszik meg egy kicsit, amikor közel kerül hozzá , vagy hogy meg akarja fogni Taehyung kezét.
Az ajtó kopogása félbeszakította gondolatait.  Felállt az ágyról és elindult az ajtó felé.  Talán a szobatársam, gondolta.  Titokban azt remélte, hogy Taehyung az.  Éppen amikor meg akarta ragadni a kilincset, az ajtó kinyílt.
Egy ismerős narancssárga hajú férfit látott, egyik kezében üdítő, a másikban kulcskártya.  Széles vigyor volt az arcán.

- Jungkookiee~ - mondta Jimin, amikor belépett az ajtón.  Átkarolta Jungkookot, és egyik lábát a levegőbe szorította.

– Megáldottak a jelenlétemmel – mondta gúnyos-drámai hangon.  Levette karját Jungkook válláról, és elindult tovább a szobába.

- Szia, azt hiszem – köszönt Jungkook Jiminnek.

– Hol vanak a csomagja?  Kérdezte.  Jimin kihúzta az ital szívószálát a szájából.

„Yoongi fel fogja hozni. Olyan kedvesem, az a fickó. Ha egyszer megismered” – tette le az üdítőt és a kulcskártyát a tévé melletti szekrényre.  Jungkook leült az egyik ágyra.

Jungkook habozott, mielőtt kérdést tett volna fel. 

„Ő a barátod?”  Jungkook úgy gondolta, hogy lesz értelme.  Jimin  elfojtotta  a saját röhögését.

„Yoongi? Nem, nem, nem randizunk” – válaszolta.  Elfordult Jungkooktól és levette magáról a halványzöld kabátot.
Kopogtak az ajtón.

-Biztosan Yoongi az. – lépett Jimin az ajtóhoz, és kinyitotta.  Jungkook meghallotta a beszélgetésüket.

„Itt van a táskád és bármi ami ebben van. Nem igazán értem, miért kell elcipelned otthonról az összes szart dolgodat, Jimin.”

„Nem is   cipeltem magammal az összes cuccomat, de ezek olyan dolgok amik fontosak, mint te.”

- Oké, oké. Később találkozunk? – mondta Yoongi sóhajtva.

- Maradhatsz, ha akarsz, Yoongi.

Jungkook halványan tudta kinyögni, Yoongi motyogott egy „köszönetet”.  Hamarosan a két férfi visszasétált a főszobába, Jimin a falhoz tette a táskáját.

- Á, szóval ezzel a kölyök kutyával van közös szobád?  – figyelte meg Yoongi.  Jimin bólintott, és mindkét karját átkarolva Jungkookhoz rohant.

- Én és Jungkook legjobb barátok leszünk, igaz, Jungkook?  Jimin elvigyorodott.  Jungkook ügyetlenül elmosolyodott, és kissé bólintott, a szeme Yoongi felé fordult.  Yoongi leült a másik ágyra. És sóhajtott.

„Csak azért, hogy figyelmeztesselek, valóban kacér mindenkivel. Egy idő után megszokod. Csak ne értsd félre és ne gondolj rosszra. ” – mondta a mentahajú férfi.  Jungkook észrevette, hogy Yoongi tekintete lefelé a padlóra vándorolt közbe , amikor kimondta az utolsó szót.
Újabb kopogás hallatszott az ajtón.  Jungkook lerázta magáról Jimint, hogy oda jusson az ajtóhoz.  Jungkook örömére Taehyung állt az ajtó mögött.

„Hé!”  - köszönt mosolyogva a férfi.  Jungkook vissza köszönt , és oldalra lépett, hogy Taehyungot beengedje a szobába.

-Hát átkozottul nem tudtam, hogy házavató bulit rendezünk – mondta Yoongi gúnyosan.  Jimin könnyedén bele könyökölt az oldalába.

„Hm, Seokjin azt mondta, hogy  óra múlva  néhány naplementés képet akartak készíteni. Tudod, amikor a nap valóban lemegy. Azt mondta, hogy szép lesz” – tájékoztatta őket Taehyung.  Jungkook bólintott, izgatottan kezdi a forgatást hamarosan.  Jimin egy kis nyögéssel lepattant az ágyról.

-Klassz akkor csak később tudok szundítani – sóhajtott Jimin, majd vállat vont.