4 rész

139 12 5
                                    

A fiú úgy is cselekedett, ahogy mondta.
Ujjait [név] karján húzta felfele, lassan elérve a lány vállát.
Todoroki tudta, mit csinál.
[Név] vállához érve lassan megdöntötte, és fejét a fiú az ölébe fektette.

- T-Todoroki!-szólt rá a fiúra [név].
A lány feje, mostmár pipacs színben világított.
-Igen?-nézett le, az ölében fekvő lányra.

A fiú keze, most a lány fejére vándorolt.
A tincseit megfogva kezdett játszani [név] hajával, a lány szemeit becsukva adott engedélyt Todorokinak.

~Todoroki szemszöge~

A lány, halkan szuszogott ölemben.
Nincs szívem felébreszteni.
Nagyot nyújtózva, az asztalon lévő telefonért nyúltam, hogy megnézzem, hány óra.
Fél tizenegy.
Lassan dőltám hátra én is a kanapén, és próbáltam kényelmes ülő pozíciót felvenni ugy, hogy a rajtam fekvő [név]-nak/-nek se legyen rossz.

~

Percek elteltével, már csak két alvó embert lehetett látni.
Az álmodó lányt, és egy már rég kidőlt fiút csodálhattunk meg a szobában.

~~
Szóval itt az idő, hogy én is elmondjam, hogyan tervezem a könyv folytatását.
Nem szeretnék nagyon hosszú könyvet írni, viszont nem is 15 részes lesz, előre tervezett szám még nincsen.
Ez egy rövidebb rész, mert ma még hozok egy hosszabbat.
Köszönöm ha elolvastad, és további szép napot <3

Végtelenségig (todoroki x reader)Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon