RosszVér (Perselus Piton ff.)

3. Dumbledore

Reggel viszonylag későn ébredtem fel. Kipattantam a méregzöld takaró alól, belebújtam a papucsomba, majd a fürdőbe vettem az irányt. Frissítő zuhany után felvettem egy fehér inget, egy fekete nadrágot és a zöld ezüst csíkos nyakkendőmet. Hosszú, mélyvörös hajam kifésültem, és szabadon hagytam. A talárom a karomra akasztottam, bedobáltam a mai órára szükséges tankönyveimet a barna táskámba, felkaptam a cipőm és már robogtam is a klubhelyiségbe vezető ajtómon kifelé. Perselust a kandalló melletti zöld kanapén ülve találtam, rajtunk kívül csak pár srác lézengett a klubhelyiségben.

- Szia, Pers! Mehetünk. - lépek elé, s rámosolygok.

- Szia, Xhenia. - forgatja meg szemeit becézésemre, de azért felkelt, táskáját vállára dobva.

Perselusba karolva léptem ki a falon, ami bezárult mögöttünk. A nagyterem zsúfolásig tele volt, mindenki evett már, mikor leültünk. Én vajas pirítóst ettem teával, Perselus pedig csak egy almát.

- Nem vagy éhes? - pillantottam rá, majd bekaptam az utolsó falatot.

- Ami azt illeti nem nagyon. Menjünk, átváltoztatástannal kezdünk. - pattant fel, fekete talárja csak úgy örvénylett körülötte, ahogy előttem haladt a kétszárnyú ajtó felé.

McGalagony professzor még nem volt a teremben mikor beléptünk, így levágtuk magunkat a hátsó padba, majd Perselus szinte rögtön olvasni kezdte a tegnap megkezdett könyvét.
Fekete haja félig eltakarta előlem markáns arcát, mégis láttam mikor szemöldökét ráncolva meredt a lapokra.

- Hé, minden oké? - kérdeztem, de mintha nem hallotta volna, tovább olvasott, ajkát beharapva.

Oh, istenem. Én is harapnám a tökéletes ajkait. Nem, Xhenia! Ő a legjobb barátod, hogy gondolhatsz ilyenre?!? Visszahangozta fejemben a hang.
McGalagony lépett a terembe, majd szinte azonnal bele is kezdett a mai anyagba.

- Pers! - suttogtam, és megfogtam a kezét, aminek hatására végre rám pillantott.

Fejemmel a tanári asztal felé böktem, és el akartam húzni a kezem, de ő továbbra is szorosan fogta. Jóleső melegség áradt szét bennem, és kissé elpirulva ezúttal tényleg elhúztam a kezem, és a jegyzeteim fölé görnyedtem.

- Miss Nox! Válaszoljon a kérdésre. - csengett McGalagony professzor hangja, mire felkaptam a fejem.

- Elnézést, tanárnő, de nem hallottam a kérdést. - szégyenlősen elmosolyodtam.

- Legközelebb figyeljen jobban! - hangja dühösen csattant a néma teremben.

Ebéd után Perselus elkísért az igazgatóhoz, majd a kőszörny előtt elbúcsúztunk egymástól. Nagyot sóhajtva mondtam ki a jelszót és léptem rá a mozgó csigalépcsőre. A tölgyfaajtón bekopogva vártam a választ, ami másodpercek alatt el is hangzott.

- Szabad! - hallatszott Dumbledore professzor hangja.

Lenyomtam a kilincset és beléptem az irodába. Tavaly óta semmit sem változott. A szekrényeken mindenütt furcsa szerkezetek terpeszkedtek. A háromfokú lépcső tetején Dumbledore íróasztala, mellette a főnixmadara, Fawkes pihent az állványon. A falakon a régmúlt igazgatók festményei helyezkedtek el, és ahogy láttam mind mély álomba volt merülve.
Dumbledore a kandalló előtt ült egy fotelban.

- Xhenia! Örülök, hogy eljöttél! Foglalj helyet. - int a vele szemközt elhelyezkedő fotelra.

- Ami azt illeti sietnék, megígértem Perselusnak, hogy ebéd után beülünk a könyvtárba. - mondtam, de azért leültem az igazgatóval szemben.

- Nem is szeretném sokáig húzni a drága idődet kedvesem, csak arról érdeklődnék tudsz-e új információval szolgálni atyád terveiről.

Tudtam, hogy ezért hívott. Mikor harmadéves koromban rájött, hogy ki is az apám valójában azóta a segítségemet kéri.

- Ami azt illeti tegnap este az álmomban járt, és arról értesített, hogy áruló van közöttünk, ezért haladéktalanul holnap este meg kell jelennem a gyűlésen. Érti? A gyűlésen, amin eddig soha, ismétlem soha nem vehettem részt. Azt hiszem nagy dobásra készül az árulóval szemben. Akarom mondani kivégzésre. - meredten bámulom a piros szőnyeggel borított talajt.

- Nos ez kis aggodalomra ad okot. A kilétét nem árulta el? - kérdez vissza orrnyergét masszírozva az öreg.

- Nem. Csak ennyit tudok. - pillantok rá.

- Rendben. Most kérlek hagyj magamra, kedves. Ha bármi fejlemény van, kérlek jelezd. Holnap pedig szabad kijárást biztosítok számodra.

Felálltam a fotelból és az ajtóhoz léptem.

- Oh, és még valami. Mi volt az a kis incidens a vonaton?

- Potter rátámadt Perselusra. - tártam szét a karom - Az átkot is ő küldte, én csak hárítottam. - kinyitottam az ajtót, de mielőtt kiléptem volna visszafordultam. - Ezt majdnem elfelejtettem. - visszasétáltam, és a dohányzóasztalra tettem a kis fiolát az álomról, intettem egyet és kiléptem az ajtón.