⏳6.

646 39 5
                                    

Június 17.
Fauna Hale
Péntek

Egy idegen szobában ébredtem. Nem a kórteremben, és még csak nem is a kanapén. El aludtam a film közben, de hogy kerültem ide fel? És miért nem ébredtem fel?

-Odakint hallani hogy hattog az agyad, már ami van. - hallottam még Tony hangját az ajtóból, és amint oda néztem szembe találkoztam fáradt alakjával.

-Marha vicces. Hol vagyok? - pislogtam értetlenül körbe.

-Barnes felhozott, miután bedobtad a szunyát. - mondta, közben elkezdett közelebb lépkedni.

-Értem, de hova hozott fel? - kérdeztem türelmetlenül.

-A szobádba. Ezlesz az új szobád. Egyrészt nem akarom hogy egyedül legyél a toronyba. Másrészt legalább itt több kütyü van, majd segít az erőd miatt. - mondta, majd kitárta a szekrényt, hozzám vágott pár ruha darabot.

Amint elhagyta a szobát, vettem elő magamnak fehérneműt, és bele bújtam. A pólót és a nadrágot magamra aggattam, elidőzve a varratom bámulásával, ami bár nem volt valami csúnya, mégis rossz volt ránézni. Ahogy totyogtam kifelé, hallani lehetett ahogy csattaog a talpam, ami kezdett idegesíteni.

-Fogd már be. - rivaltam rá a lábamra.

-Remélem rosszul láttam, és nem a lábaddal veszekedtél. - hallottam meg egy ismerős hangot, amire felkaptam a fejem.

-Ooooo. Rosszul láttad. Sőt nem is láttál semmit. - mondtam nagyokat, megilletődve pislogva, mire felnevetett.

-Pont érted küldtek, Tony szerint éhes lehetsz. - mondta Clint, mire bólintottam, ő pedig megint csak kinevezett.

-Ugye tudod hogy nem illik kinevetni egy hölgyet? - fontam össze melkhasom előtt a kezem.

-Elnezését kérem. De miután kegyed a hátam mögött Katnisnek nevezett, enyi vissza jár. - mondta jókedvűen, mire eltátottam a szám.

-Tony elmondta? - pislogtam kétségbeesve.

-Majdnem mindenki tudja a becenevét. - nevetett fel, majd amint megláta döbbent arcomat méghangosabban nevetett.

A konyhába belépve lefagytam, ahogy szembe találtam magam mindenkivel. Aztán az asztalon megpillantottam a gofrit, felcsillant a szemem, és majdnem az egyetlen szabad helyre ültem, Buckyval szembe. Wanda és Natasa közé. Halkan köszöntem, majd egyből elvettem egy gofrit, leöntöttem csokis szósszal, majd bele is haraptam. Lóbálni kezdtem a lábam, szerencsémre erre is rászoktam, így még is rúgtam Bucky izmos lábát. Egy szót sem szólt, lehunyta a szemét, majd olyan "ez most komoly" fejjel felém fordult.

-Bocsi. - motyogtam.

-Egy újabb gyerekes szokás? - kérdezte nevetve.

Óvatosan bolintottam, majd tovább faltam a reggelimet.

-Fauna, még a végén azt hiszik hogy nem adtam neked enni. - forgatta a szemeit Tony, mikor elvettem a második gofrim.

-Ne sajnáld tőle az ételt, ha jól esik neki had egye. - vágta rá Wanda, egyből a védelmemre kelve, mire kinyújtottam a nyelvem Tonyra.

-Hé! - mutat rám a miliomos, de addigra már befejeztem a gúnyolódást, így senki sem látta.

-Mi az? - kérdeztem, miközben egy újabb falat csúszott le a torkomon.

-Semmi egyél. Legalább jól meghízol. - motyogta bosszúsan, mire megállt a falat a szám előtt.

Ez a harmadik gofrim. Megfogok hízni?

Az Idő Ugró ~Bucky Barnes Ff ~Donde viven las historias. Descúbrelo ahora