O sorriso do diabo✞︎|Neymar Jr. FF ✓✓

29✨

Az ébredés ugyan úgy ment mint eddig, aztán délbe Neymar ki találta hogy menjünk vissza Brazíliában mondjuk ma este, aztán ki lépett az ajtón de vissza fordult hogy késő délután indulunk és hogy pakoljak össze körülbelül három hétre, végül itt hagyott. Nem elég hogy olyan kupit tud egyedül csinálni mint tíz gyerek, még itt is hagy és délutánra össze kell szednem a cuccokat... Aztán duzzogva rendbe tettem a lakást, végül éppen csak le ültem már Ney csengetett hogy jött a cuccokért... DÉLUTÁN KETTŐ ÓRA VAN! Még hogy késő délután indulunk...
- Miért nem tudtál össze pakolni?
- neked is szia... Először rendet teremtettem itt
Mutattam körbe a konyhába - gondoltam le ülök pihenni, addig is fel szárad, szóval vedd le a sáros cipőd! Ja meg amúgy úgy volt hogy késő délután megyünk... Ja meg kösz hogy meg kérdezted hogy van-e kedvem vissza menni.
- Jólvan. Megyek fürdeni addig mozdulj meg!
- Én nem megyek. Menyjél nyugodtan, én maradok!
- ne már cica... Gyere velem.
Nézett boci szemekkel,de most nem jött össze.
- Nem. Segítek össze szedni a cuccod!
Nagyon mérges voltam rá, csak random ki pattan a fejéből és már menni kell, na neeem. Én ezt nem. El indultam a szobába, de meg szorította a kezem, nos akármennyire könyörögtem neki hogy engedjen el, nem tette meg, végül nem tudom mi lelte de el engedett és milliószor kért bocsánatot a tettéért, meg még ugyanannyiszor kérte hogy menyjek vele de az összesre nemet mondtam. Szerintem jót fog tenni nekünk ez a pár nap külön lét... Végül bele nyugodott hogy nem megyek... Neki muszály mennie mivel ott lesznek az edzései... Amúgy haza se kellett volna jönnie.
- Azért egy csókot kapok?
Kicsit el gondolkoztam hogy Atualmente (jelenleg) harakszok rá, de azért szeretem... Neymar az ajtóban várt én meg oda léptem hozzá és meg pusziltam. Aztán távozott... Láttam ahogy a kocsijába be ül, és felfelé néz, integettem neki, utánna meg be ült a kocsiba... Na jó, lehet mennem kellett volna? Mindegy most már mindegy... Tehát otthon maradtam, unatkoztam, hiányzott Júnior, hiányoztak a beszólásai, a hangja, a jelenléte, a csókjai.... Még az is hiányzott hogy néha meg harap. Őszintén vártam hogy vissza jöjjön, de nem így lett. Én meg halálra untam magam, igazából senkit nem akartam zaklatni... Ezért a szerelmemet hívtam aki itt hagyott de nem vette fel. Néha nem ártana gondolkozni. Végül tudatosult bennem még jobban hogy ezt bizony elcsesztem DE nem csak én hanem Ney is, ahogy ezen agyaltam el kezdtem sírni... A nagy sírásba pedig el aludtam, a telefonom ébresztett... Hajnali hat órakkor keltem asszem, mindegy... Matteo hívott.
- Na csajszi barack! Bocsánat ha fel keltettelek, de s.o.s van!
Matteo amúgy nagyon pletykás... Tehát a szemeimből kipattant az álmosság, és meg beszéltünk egy talit a egy kávézóba, aztán rá néztem az órára és igazából reggel fél nyolc volt... Az igen öcsém tudok ám aludni, Júnior még annyit sem volt képes írni hogy "élek" vagy hogy "ide értem"... Fel vettem a szakadt farmerem meg a focistám egyik pulcsiját és mentem is a megbeszélt helyre...

- Segíts!
- Mivan?
- Na hát, valószínű hogy szakítunk Angelo-val... Vagy is én akarok vele szakítani mivel más srác tetszik...
- Biztos tetszik, és nem csak unatkozol?
- Drága, te szoktál unalomból flörtölni másokkal...
- Jogos...
- Na inkább menyjünk innen! Mondjuk vásároljunk olyan ruhákat amikbe meg hódítóm a szőke hercegem.
Neki szőke hercege van, nekem barna hercegem. Be mentünk egy boltba ahol a szerelmem képe nézett vissza rám, akkor le esett hogy pont egy puma boltba vagyunk...
- Pszt? Az nem a barátod?
- Hol?
Kicsit lett bennem remény hogy Neymar vissza jött pedig csak a képét mutatta a srác- de.
- na csak nem valami baj van?
- minden oké. Na menyj próbáld fel azt a farmert és menyjünk másik boltba!
- jó jó! Nyugi!
Fel próbálta a ruhát végül azt mondta hogy úgy áll rajta mint tehénen a gatya szóval még meg se mutatta hogy néz ki. Át mentünk egy másik üzletbe ahol két és fél órát nézelődtünk. Amikor ki értünk, (persze üres kézzel) enni mentünk, utánna meg haza. Matt nem jött fel hozzám mivel hirtelen olyan önbizalma lett hogy "Most haza megyek és szakítok vele! Ki dobom a szűrét annak a disznónak! Hallod meg csalt egy LÁNNYAL" ezeket hajtogatta amikor el búcsúztunk... Én meg haza mentem... Nem volt kedvem semmit se csinálni, vagy is inkább el mosogattam, meg le portalanítottam, rendbe tettem Neymar cuccait, és ismét unatkoztam, el mentem fürdeni de nem aludtam mivel még csak hat óra... Csörgött a telóm... Egyértelműen a mama volt az, valamit el nyomott a tévén és nem tudja vissza állítani, mondtam neki hogy nem érek most rá, majd holnap. Ahogy le tettem ismét bejövő hívás, csak ez Carol-tól.
- Na most hogy meg hallgattad az én problémáim most, én hallgatom meg a tieid! Gyerünk!
- semmi különös, csak Júnior-al össze vesztünk kicsit, mivel random ki pattan a fejéből hogy menyjünk braziliaba és hogy pakoljak össze, úgy hogy előtte amúgy olyan kupit csinált mintha gyerekeim lennének... Aztán rendbe szedtem mindent erre be jön sáros cipővel, és még Ő csesz le engem hogy nincs a fél ruhatárunk a bőröndbe, amúgy meg úgy volt hogy késő délután indulunk, aztán én nem mentem Neymar meg el ment.
- Velem hányszor el játszotta már... Na de ne szomorkodj miatta mivel úgy is meg bánta hogy el ment már akkor amikor ki tette a lábát az ajtón. Hívott már?
A kérdésére meg ráztam a fejem- MI AZ HOGY NEM HÍVOTT? SZEGYELJE MAGÁT! Férfi létére nem képes bocsánatot kérni? Na majd én beszélek vele!
- ne hagyjad mert utánna meg az lesz a baja....
- ja jogos...
Meg beszélgettünk sokat igazából jó volt vele beszélni... Éjfélig beszélgettünk, aztán próbáltam aludni de Júnior írt... Erre vártam egész nap! Erre Ő csak éjfélkor képes írni... Aztán eszembe jutott az idő eltolódás...

Neymar: hali! Nagyon nagyon sajnálom hogy le csesztelek... Hiányzol!
Rebeka: sajnálhatod is! Amúgy nekem is nagyon hiányzol!
Neymar: esetleg... Holnapután egy tali nálam?🇧🇷
Rebeka: legyen🙄
Neymar: imádlak! Ki megyek érted a reptérre, és mondjuk utánna randizhatnánk IS🌚
Rebeka: A randiba benne vagyok... Meg úgy mindenbe🌚
Neymar: TÉNYLEG?
Látom magam előtt az arcát ahogy csodálkozik az üzeneten
Rebeka: jó éjt kincsem!
Jelenleg minden haragom el szállt, és úgy értem magam mint aki repül... Aludni nem tudtam mivel a brazil fiú nélkül nincs alvás, se fürdés... na jó azért fürödni voltam nélküle...Arra gondoltam hogy holnap indulok inkább el haza... De amúgy nincs kedvem hallgatni anyám rikácsolását, se Lucas megjegyzéseit... Na mindegy ezt még egy jó párszor át ragom... Amúgy a nagyi megint hívott hogy a Sugar Daddy-je meg oldott mindent, és el kezdte fényezni hogy ilyen ügyes, meg ilyenek aztán "véletlenül" megszakadt a vonal és én meg ismét aludni próbáltam, ami sikerült is... Végül a holnap utánra esett a döntésem.