Jungkook szélsebesen sietett a kis szőke háza felé, hiszen most csak az volt neki a legfontosabb, hogy a kicsi jól legyen.
Rutinosan nyitott be a házukba, hiszen már milliószor volt itt, így ismerte a járást. Jimin szüleit nem is találta itthon vagy pedig elvonultak a szobájukba.
Levedlette cipőjét és a lépcsőfokokon kettesével szökdelve igyekezett szerelméhez.
Halkan nyitott be a szobába, ahol a félhomályban egy takaró kupac alól lévő szipogás hallatszódott.
Jungkook óvatosan közelítette meg az ágyat, hogy a szomorú gyönyörűséget ne ijessze meg. Lassan feküdt be Jimin mellé és hátulról magához ölelte apró testét. Jimin nem ijedt meg, hiszen számított a tetkósra, aki ő hozzá bújt hátulról.
Magában megvitatta, hogy ő igenis közelebb akarja magát tudni a védelmező férfitesthez, így megfordulva belefúrta magát a másik mellkasába, vékony combját átlendítve az izmosabbik derekán.
Jungkook mosolyogva ölelte magához a kisebbet és egy puszit nyomott a hajába.
- Minden rendben lesz kicsikém! – suttogta neki, Jimin pedig nem is tudta volna tagadni, mennyire zavarba jött. Jungkook mindig is csak Gyönyörűnek hívta, de tuti azt sem gondolta komolyan, csak azt akarta, hogy Chim jobban érezze magát. Viszont ez a megnevezés eléggé szokatlan volt. Talán csak azért, mert Jimin nyomra görcsbe rándult és úgy érezte, hogy Jungkook tényleg komolyan gondolja ezeket.
- Nem tudom, hogy dobjam ki. Meg akarok szabadulni ettől a szenvedéstől, boldog akarok lenni. – sírt fel hangosabban a kicsi, Jungkook pedig még szorosabban kezdte ölelni remegő kis testét. Jimin tényleg annyira apró volt, hogy konkrétan elveszett a nagy takarók és az őt ölelő karok között. Sosem volt még ilyen apró a fiú és emiatt felettébb aggódott érte.
- Boldog leszel! Itt vagyok veled, sosem hagylak egyedül. – puszilta meg száját a fekete hajú, mire Jimin tarkójára fogva húzta vissza magához. Szerette volna érezni a gyengéd csókot, hiszen Cheolminnel oly' ritkán csókolóztak vagy ölelkeztek, inkább csak a szöszi teste kellett neki.
Jiminnek viszont szüksége volt arra, hogy valaki védelmezze, hogy valaki szeretgesse és, hogy biztonságban érezhesse magát, nem pedig rettegésben.
- Egyél valamit picim! – vált el tőle Jungkook, mire Jimin fejét rázva bújt vissza a fiú karjaiba.
- Nem akarok. Nem vagyok éhes. – mondta a pici, de ezt meg is cáfolta pocakja orbitális kordulása.
- Nem, mi? Szóval várom az ötleteket mit szeretnél enni. – mondta Kook, majd elengedte a szöszit, hogy a szekrényhez lépve egy pulcsit válogasson a kisebbnek.
- Salátát.
- Na nem, biztos nem. Neked inkább valami jó kalóriadús cucc kéne. Csinálok neked egy szendvicset rendben? – ültette fel Jimint, majd áthúzza fején macifüles pulcsiját. Ez egykor még jó volt Jiminre, bár mivel oversized, akkor is lógott rajta, de most, hogy Jimin ötvennyolc kilóról negyvenháromra fogyott, szinte eltünteti a fiút az anyag. Jungkook ezt felettébb aranyosnak tartotta, egészen addig, míg Jimin fel nem kelt és majdnem hátra esett, annyira elszédült.
Jungkook elszörnyedve nézett végig Jimin hajszálvékony lábain, amiket egy kézzel át tudott volna érni. Talán még többet fogyott abban a két napban, míg nem találkoztak. Nem tetszett neki a látvány. Jimin beteg, alig mosolyog és ő akarta vissza a régi Jimint, aki a nap huszonnégy órájában csak kacagott és evett, hisz tudta magáról, hogy nem hízékony. Mindig imádott enni, most viszont Cheolmin annyira tönkretette, hogy a kisebbik közel volt az erősen orvosi kezelésre szoruló anorexiához.
- Na jó én ezt nem nézem tovább! Most szépen visszafekszel, én pedig elmegyek és csinálok neked egy teát, meg készítek valami finomat. Mit szólsz? – fektette vissza Jimint az ágyba, de nehezen ment a művelet, mivel a szőke mindenképp menni akart a magasabbal.
- Picim, alig bírsz megállni a lábaidon. Nem engedlek így felállni. Pihenj inkább, adok takarót is. – takarta be három puha pléddel a vacogó fiút, majd lesietett a konyhába, hogy valamit összedobjon Jiminnek.
A választása egy szendvicsre esett, amihez főzött le narancsos teát és vett elő egy pohár epres joghurtot is.
***
- Itt is vagyok. – lépdelt az ágyon fekvőhöz, majd segített neki felülni.
Jimin egyből elvette a szendvicset, hogy csillapítani tudja a korgást, de kettőt tudott harapni és úgy érezte tele van.
- Nem megy. Tele vagyok. – mondta szomorkásan. Sajnálta, hogy vissza kellett utasítani az ételt, amit Jungkook oly szeretettel csinált neki.
- Semmi baj rendben? Berakom a hűtőbe, majd később is eszel belőle jó? – simított a csontos arcra tetovált kezével, mire a kisebb bólintott. Jungkook csak azt akarta, hogy Jimin ne érezze magát hibásnak az olyan dolgokban, amiről abszolút nem tehet. Erre ez is egy jó példa volt. Jimin rosszul érezte magát, hogy tele van és nem tud többet enni, ezért pedig magát hibáztatta. Pedig erről csakis Cheolmin tehet, aki miatt Jimin nem evett, ezáltal borsó méretűre zsugorodott a gyomra.
- Viszont szeretném, ha a joghurtot megennéd. Az nem telít annyira el, de tudod, hogy kell az energia. Jobban is fogsz tőle aludni egy kicsit! – mondta Jungkook, Jimin pedig bólintott.
Apró kezeibe vette a dobozt és a kiskanalat, majd csiga lassúsággal kezdte kanalazni. Mellé kortyolt egy pár korty teát is.
Jungkook mosolyogva ölelte magához a kisebbet, miután az befejezte az étkezést. Örült, hogy valamit bele tudott tuszkolni a kis testbe, így máris nem volt Jimin ilyen falfehér.
Odahajolt Jiminhez, hogy megcsókolja, amit a szőke félénken viszonzott, Jungkook pedig el tudott volna olvadni a másik cukiságától.
- Itt maradsz, míg megpróbálok elaludni? – suttogta halkan Chim, mire Jk bólintott.
- Itt is alszok, ha szeretnéd. – puszilta meg az izmosabb, Jimin pisze orrát.
- Rendben. – puszilta meg félénken a száját Jimin, de egyből el is vált tőle, mikor hallotta telefonja felvillanását, jelezve, hogy üzenete jött.
„Yoo Cheolmin 5 új üzenetet küldött önnek"
jelezte ki a telefon, mire Jungkook kikapta a kisebb kezéből a tárgyat és nyitotta meg az üzenetet, hogy most ő beszélgethessen el ellenségével.
Aranyosra próbáltam, az én szememben sikerült, ti mit gondoltok?🤍
Gn guys😚
Insta: yoonra1a
أنت تقرأ
𝙀𝙢𝙤𝙩𝙞𝙤𝙣𝙖𝙡𝙡𝙮 𝙢𝙖𝙣𝙞𝙥𝙪𝙡𝙖𝙩𝙞𝙫𝙚 |𝙟𝙞𝙠𝙤𝙤𝙠| ✓
أدب الهواةBEFEJEZETT Kimenekülni egy toxikus párkapcsolatból a barátaid segítségével és vele együtt megtalálni az igazit? Igen, sikerülhet!