Két tűz között [Max Verstappen & Charles Leclerc]

//Én, Ő és egy harmadik fő//

Este gyorsan írtam egy üzenetet Sara-nak, hogy minél hamarabb beszélnünk kell. Éppen a konyhában ülök Max-el és reggelizünk. A gondolataim mindenfele járnak észre se vettem, hogy a pilóta velem szemben hozzám beszél.

- Nicol minden rendben?- pillantott rám aggódóan.

- Öhm...igen jól vagyok! Csak elkalandoztak a gondolataim kicsit.- még mindig csak arra a tegnap estére tudok gondolni, hogy mekkora idióta voltam, hogy megint nem tudtam ellenállni Charles Leclerc-nek.

- Mit szólnál - szólalt meg Max - ha ma elvinnélek egy kis város nézésre?

- Rendben...miért is ne.- gondoltam nem árt ha egy kicsit kiszellőztetem a fejem.

Befejeztük a reggelit, összekaptuk magunkat és elindultunk felfedezni vagyis legalábbis én felfedezni mentem Monacot. Hihetetlen, hogy mennyire gyönyörű ez a város. Csillogás és a luxus azaz a szó amivel letudnám írni ezt a helyet. Max-el leültünk egy padra ami pont a tengerre nézett és csak csodáltuk a tájat. Csak mi ketten. Annyira jól érzem magam a holland társaságában, szeretem az érintését, a hangját, mosolyát, ahogy van. Akkor miért kéne nekem Charles? Tettem fel magamnak folyamatosan ezt a kérdést újra meg újra. Max mellkasán pihentettem a fejem, mikor megszólalt a telefonja.

- Igen?- szólt bele.- Szia anya! Mond mi újság?

Hosszas beszélgetés után letetette a készüléket, majd rám nézett.

- Holnap átjönnek a szüleim meg a húgom. Lehet hogy csatlakoznak hozzánk Montrèálba is.- vakarta meg a tarkóját.

Szóval holnap itt lesz az idő, hogy találkozzak a Verstappen családdal. Nagyjából ismerem őket. Max apja Jos Verstappen aki maga is Forma-1-es pilóta volt. Az édesanyja Sophie Kumpen gokartos volt és a testvére Victoria is versenyzett régebben. Az egész család odavan a Motorsportért.

- Remélem nem probléma...- kérdezte.

- Nem dehogy! Már nagyon szeretném megismerni a családod!

X

Már bőven eltelt a nap fele. Max-el bejártuk Monaco leghíresebb utcáitól a leghíresebb épületekig mindent. Nem hazudok egyszerűen szerelmes lettem ebbe a városba.

- Látom, hogy oda meg vissza vagy Monacoért.- fogta meg a kezem.

- Az egyik legszebb hely amit valaha láttam.- káprázott a szemem.

Az egyik hanem az egyik legszebb pillanatot rontotta el egy váratlanul beérkező SMS. Max telefonjára érkezett. Láttam ahogy a kijelzőre pillantott elkapta valamifajta idegesség.

- Jól vagy? Kitől jött az üzenet?

- Semmi...nem fontos!- zárta rövidre.

Nem akartam nagyon faggatni, hiszen tudom milyen ha ideges. Kb 10 perc se telt el, de azonnal jött a következő értesítő. A tekintetem a hollandra vándorolt ki mitsem törődött az üzenettel. Láttam, hogy feszült.

- Max biztos, hogy jól vagy?

- Én vissza megyek a lakásba...ha szeretnél maradni még akkor csak nyugodtan.

- Még maradok...- ez egy jó alkalom volt, hogy beszéljek Sara-val.

Max adott egy csókot majd sietős léptekkel hazafelé vette az irányt. Gyors előkaptam a mobilom és legjobb barátnőmet hívtam.

- Nicol?

- Sara beszélnünk kell!

Nagyjából elmondtam, hogy mi történt, mert mindennél jobban szükségem van egy tanácsra.

- Érzel iránta valamit?

- Nem tudom ez a baj...Most azt mondom neked, hogy nem, de ha velem szembe kerül hirtelen azt érzem, hogy vágyom rá. De hirtelen beugrik nekem Max és eltaszítom magamtól. Nem tehetem meg ezt vele, hiszen szeretem.

- Amúgy minden rendben köztetek? Mármint te és Max?

- Igen...vagyis ma elég titkolózós kedvében volt. Valakitől folyamat üzeneteket kapott, de vagy nem olvasta el vagy elolvasta, de takargatta előttem.- így kimondva kicsit félni kezdtem.

- Járj utána! Ha nem látja valahogy olvass bele azokba az üzikbe. Lehet baj van csak nem akar téged bele vonni.

- Igazad lehet....de most mennem kell. Találkozunk Kanadában! Puszillak!

Gyors felszaladtam a lépcsőn majd besurrantam az ajtón amilyen halkan csak tudtam. A fürdőből víz csobogást hallottam így rájöttem hogy Max tusol. Körbe néztem a nappaliban hátha megtalálom a telefonját, de semmi. Körbenéztem a szobában ahol alszunk, de ott se jártam sikerrel. Kiballagtam a konyhába majd a pultnak dőltem, ahol megtaláltam a mobilját. Nem volt merszem bele nézni, hiszen bízom benne. Tudom ha valami baj lenne szólt volna nekem és együtt túljutottunk volna rajta. Kezdtem elhesegetni ezeket a gondolatok mikor megint jött egy SMS. Ránéztem a kijelzőre majd ezt a nevet olvastam: Feladó: Dilara Sanlik

A szívem a torkomban dobogott. Tudtam, hogy kiez a nőszemély. Az az ember akit a rémálmaimban se akartam hogy benne legyen. Ráböktem az üzenetre majd olvasni kezdtem.

Max kérlek beszéljük meg!!! Tudod, hogy mennyire sajnálom ami történt, de tudd, hogy szeretlek!!! Ami 1 hónappal ezelőtt történt az nem számít már neked????

1 hónappal ezelőtt....csak ennyit tudtam felfogni ebből a szövegből. Carlosnak igaza volt...Max nem az a fajta aki megbír maradni 1 nő mellett. Mégis mit hittem? Hogy majd miattam fog megváltozni? Összetört a szívem, de tudtam, hogy persze én sem vagyok ártatlan. Itt vagyok én, Ő és egy harmadik fő!

Sziasztoook!!!
Hihetetlenül sajnálom hogy ennyi ideig nem írtam részt, de most állt helyre minden az életemben❤️! Remélem nem haragszotok! Itt is lenne egy újabb rész ami remélem tetszik nektek🥰. És hát itt a szezon vele együtt a Magyar Nagydíj🤩. Nektek hogy tetszik eddig? És ki lesz idén a bajnok? Hamarosan hozom a kövi részt addig is Puszillak titeket!!!😘😘