Veled vagy nélküled (Azahriah ff)

1.

- Marci ne dobáld már! - szóltam át a másik oldalra.

- Nem fogom elejteni, ne izélj már. - nevetett és dobálta tovább az AirPods tokomat.

- Ha oda megyek és nyakon verem, megharagszol? - néztem idegesen Linettre.

- Unokatestvérem, nem a gyerekem, tőlem aztán nyugodtan. - válaszolt flegmán majd egy vállrántás után tovább bújta a telefonját.

Felálltam és átmentem a másik négyes üléshez, egy mozdulattal kivettem Marci kezéből a tokomat, de persze haverja Krisztián vissza is szerezte azonnal.

- Ti nagyon hülyék vagytok. - szólt oda Linett ismét.

Hát így telt a több mint 3 órás vonatozásunk a Balcsi felé. Régóta terveztük ezt a nyaralást így négyen és végre itt voltunk. Linett egész úton vagy Messengeren vagy hivásban próbálta megnyugtatni a édesanyját hogy minden rendben lesz és nem fog történni semmi rossz a Balatonon. Én pedig a fiúkat csitítottam a vonat másik oldalában.

Mikor megérkeztünk Fonyódra és leszálltunk a vonatról, mindannyian össze néztünk.

- Na és most merre? - kérdezte Linett.

- Krisztián? - néztem a srácra.

- Elvileg 10 perc séta a szállás, először egyenesen végig ezen az utcán, utána jobbra és a hegyoldalban lesz egy magas lépcső, annak a tetején van a kis nyaraló.

- Helyes, indulás. - kaptam fel a cuccom és indultam el.

"Éhes vagyok", "Fáj a hátam, nehéz a táskám", "Menjünk már lassabban", "Oda érek, alszok". Ezeket a mondatokat hallgattuk végig a fiúktól Linettel, vagyis ő csak egy ideig mert ismét csörgött a telefonja.

Nagyon szép hely volt, a nyaraló utcája félig a hegyen volt, így balra nézve a hegy szikláit lehetett látni, jobbra pedig már a Balatont. Sosem voltam még ilyen csodálatos helyen.

Már húzták maguk után a táskájukat a fiúk mikor végre megszólaltam hogy szerintem megérkeztünk.

- Tuti ez az? Ez nem egy nyaraló, hanem 3 egyben. - nézte a hatalmas épületet Linett.

- Bocsi, elfelejtettem említeni, meg azt is hogy apám munkatársa indulás előtt szólt neki hogy nem leszünk egyedül. - húzta a száját Krisztián.

- Azt látom. - biccentett a fejével Linett mikor meglátott egy hosszú szőkésbarna hajú lányt az udvaron és magas barna hajú sráccal, akik éppen befelé mentek.

- Hosszú egy hetünk lesz. - morgott Marci is.

- Olyan negatívak vagytok, kicsit engedjük már el magunkat. - próbáltam pozitív maradni, de akkor hatalmas hangerőn megszólalt valami külföldi trap zene.

- Pozitívak, és fáradtak leszünk továbbra is. - veregette meg a vállam Linett és elindult fel a lépcsőn.

Belépve a nyaralóba, kellemes hűvös fogadott minket. Azonnal ledobtuk a táskánkat és rohantunk szét nézni. Az egyik szoba emeletes ágyas volt, amit a fiúk azonnal le is foglaltak, mi pedig örültünk, mert így a miénk lett a nagyobb szoba amiben a két sarokban volt az ágy, közepén egy éjjeliszekrény, az ajtó mellett pedig egy nagy ruhás szekrény. Az ablakunk a hegyre nézett, ami azt jelentette hogy nap nem igazán fog sütni reggel a szobánkba.

A fiúk szobájában egy asztal volt és egy szekrény az ágyon kívül. A nappali egyben konyha is volt, lehetett főzni, volt egy kisebb hűtő, egy nagy kanapé, tv és egy bárpult szerű is két bárszékkel.