Új osztálytárs /SzJG ff./

7.

Miért volt minden egyszerűbb abban az álomban? Miért kell nekem még így is szerencsétlenkednem? Na meg miért kellett nekem az új osztálytárs? Jöjjön vissza inkább Cortez. Még azt is elviselem ha Dinával fog járni és engem magasról leszar. Mert hát mire pont kiderül hogy érdeklem elhúz innen a fenébe. Persze nyugodtan menj csak én elvagyok ezzel így is. Chh.. ha annyira szeretett volna akkor nem megy el egy teljesen másik kontinensre ahol olyan szülők várják.. na várjunk csak nem is várják. Sőt magasról leszarják!

A hét további napjain szenvedtem és vártam a pénteket untam a sulit. Ami nálam nagy szó mert mindig vártam de igazából miatta nem a tanulás miatt.

Péntek utolsó óra után már mentem volna haza EGYEDÜL, de sajnos Noelnek muszáj volt utolérnie.

-Hova sietsz? - kérdezi.

-Haza tanulnom kell és utána éjfélkor hív Cortez. - és már a gondolattól is elmosolyodtam.

-Ez komoly?! - akadt ki - Akkor még simán eltudsz jönni velem. - és egy megvont váll kiséretével elkezdett húzni.

-Elengednél nem megyek veled sehova! - rángattam a kezemet de hiába.

-Esküszöm békén hagylak csak mondani akarok valamit. - kérlelt.

-Ahhhjj a jószívűségem visz majd sírba. - és bólintottam. Ezután elsétáltunk a plázáig ahol beültünk a mekibe. Mivel nálam nem volt annyi pénz Noel kifizette bár valószínűleg úgysem engedte volna hogy fizessek. Miután leültünk (Noel egy sajtburger menüt evett én pedig ugyan azt csak még kértem egy almás lepényt mert ha már van rá lehetőség eszek) elkezdtünk enni viszont nem szólaltunk meg.

-Oké nem bírom tovább bökd ki miért rángattál el a mekibe? - törtem még a csendet.

-Segítséged kéne.

-Miben? - néztem rá furán.

-Hogy szeressen belém egy olyan lány aki szarik rám?