𝓔𝓵𝓯𝓸𝓳𝓽𝓸𝓽𝓽 é𝓻𝔃𝓮𝓵𝓶𝓮𝓴 - BEFEJEZETT!! -

14. Rész

London
1 hét múlva
1 hetet töltöttünk az Ibizai paradicsomba ami csodálatos volt, de mellette szívfacsaró és utálatos.
Azóta nem beszéltem Sophiával viszont Mason és Chloe kapcsolata egyre jobban kezd fel virágozni, mivel még várni akartak a bejelentéssel a nagy világ előtt nyilvános helyen úgy viselkedtek mint a jó barátok.
Viszont ez az egy hét úgy el repült hogy ma újra indul a nyüzsgés ami csak egyet jelenthetett! Edzések tömkelege.
Épp a pálya parkolójába hajtottam be mikor egy másik mezben álló csapatot láttam sorakozni.
Ki szálltam majd láttam ahogy Mason ki rohan az épületből egyenesen felém.
Hello haver! - köszönt majd le pacsiztunk.
Hello! Na mi van te már most edzel? - kérdeztem az előbbi futására gondolva.
Hogy ne, dehogy csak tudatni akartam veled hogy az exed lesz ezen a héten az edzőnk! Edző bá pozitív lett így a Tottenhammal edzünk! - mondta kissé finoman fogalmazva.
Mi Brianna lesz az edzőm 1 hétre? - kérdeztem hatalmasat nyelve.
Sajnálom Kai! - mondta hátamat meg veregetve.
Mondani se kellett gyomor görccsel mentem be az öltözöbe ahol Harryvel találtam magam szembe.
Mikor meg látott arcáról eltűnt az a bizonyos vigyor és át váltott egy flegma arckifejezésre.
Nyeltem egyet majd a cuccommal együtt a leghátsó sorba mentem ahol Timo és Mason is öltözött.
Gyorsan át vettem az edzős ruhám majd a fiúkkal elindultunk a pályára ahol szerencsére még nem volt ott Brianna.
Mi hárman nyugodtan le ültünk a fűbe míg a többiek kifelé kezdtek szivárogni.
Egy pár percig volt nyugalom aztán megjelent Brianna aki bele fújva a sípjába sorba állított minket.
Jó reggelt fiúk! Szokatlan egy kicsit hogy sokkal többen vagyunk mint eddig de megszokom, mert 1 hetet veletek fogok edzeni! - köszöntött mindenkit.
Legyen egy 10 hosszas futás, aki meg áll vagy beszélget annak még plusz 10! - mondta szigorúan.
Masonre néztem aki csak egyszerűen el röhögte magát.
Mason van valami gond? - kérdezte Brianna felé nézve.
Dehogy is, csak kicsit kínos hogy pár hete várost nézegetni vittelek most meg az edzőm vagy! - mondta tovább röhögve.
Figyelj, másnak kínosabb hogy egy hétig engem fog reggelente látni! - mondta erősen rám nézve.
Nekem aztán végképp nem kínos! - lépett mellé Harry majd egy hosszas csókot váltottak.
Könnyeimmel küszködve nagyot nyeltem majd csak egyszer megszólalt Mason.
Mehetünk futni? - kérdezte hirtelen.
Brianna bólintott majd elindultunk futni.
Próbáltam nem az előző jelenetre gondolni de folyamatosan csak ez ment a fejembe.
Én voltam aki először le futotta a 10 hosszat ez által le ültem pihenni a fűbe.
Végeztél? - kérdezte Brianna hozzám lépve.
Igen! - vágtam rá.
Rendben akkor pihenhetsz! - mondta majd ott hagyott.
Csak néztem hogy ezért minek kellett ide jönnie hisz nálunk ez alap ha készen vagyunk akkor utána pihenhetsz.
Haver ez kész káosz! - mondta Mason mellém le ülve.
Nekem mondod? Itt nyalják egymást a szemem előtt csak hogy nekem szar legyen! - mondtam feléjük fordítva a fejem.
Hagyd rájuk Kai! Viszont ma estére van egy meglepetésem számodra! - mondta mosolyogva.
Mi az? - kérdeztem érdeklődve.
Beszéltem valakivel és szeretne veled találkozni! - mesélte mosolyogva.
Ki az? - kérdeztem rá fel kelve a gyepről.
Akivel féltékennyé tudod tenni őket! - mutatott Briannáék felé.
Elmosolyodtam majd végig gondoltam vajon egy emberre gondolhatunk.
Az edzés végén mindenki megindult a fürdő felé, de én inkább haza felé, semmi kedvem nem volt meg várni a többieket míg ki ázott bőrig áztatják magukat a zuhany alatt.
A ház előtt ki szálltam a kocsiból majd azt be zárva a kapu felé vettem az irányt, a lépcsőt kettesével léptem így gyorsabban fel érve a másodikra ahol lakok.
A házba belépve cipőmet le rúgtam és a fürdő felé vettem az irányt ahol le fürödtem. Be dobtam egy adag mosást és neki álltam az ebédemnek amit az internetről néztem ki.
Perceken belül el készült az étel így le ültem ebédelni bár nem tudtam hozzá fogni, mert valaki eszeveszettül kopogni kezdett az ajtón.
Az asztaltól fel állva az ajtóhoz siettem majd miután ki nyitottam, mikor Harryvel találtam  magam szembe.
Esetleg el tévedtél? - kérdeztem tőle normálisan.
Nem Havertz jó helyre jöttem! - mondta majd be lépett a házba.
Be csukva magunk után az ajtót követtem merre megy.
Meg állt az étkező asztal felett majd meg emelte a villám meg kóstolva az ételt amit meg főztem.
Hmm nem is olyan rossz! - mondta vissza rakva a villát.
Össze húzott szemöldökkel néztem rá és tovább követtem ahova ment.
Harry el mondod minek jöttél? - kérdeztem tőle.
Jah tényleg! Csak annyit szeretnék kérni hogy holnaptól ne gyere edzésre! - nyögte ki mire én csak értetlenül néztem rá.
Nem tetszik hogy Brianna közelében vagy! - mondta tovább a sok hülyeséget amire nem voltam fel készülve.
Egy szem edzést se hagytam ki! Kötelező ott lennem, nem fogok ez miatt kis padon ülni! - szálltam vele szembe.
Nem vagy képes ezt meg tenni? - mondta felém sietve idegesen.
A vállamnál meg fogva neki tolt a falnak amihez neki csapódva érkeztem.
Utoljára mondom Havertz kopj le  az eheti edzésről! - mondta idegesen fenyegetőzve.
Miért mit csinálsz velem ha nem teszem meg? - kérdeztem szemébe nézve.
Majd meg tudod ha nem tartod ehhez magad! - mondta majd gyomor szájon ütött amire én csak úgy tudtam reagálni hogy össze esve a földön végeztem.
További szép napot neked! - mondta majd elment.
Gyomromat fogva próbáltam fel kelni de szúrt mindenhol így alig tudtam meg mozdulni.
Hirtelen dobogást hallottam és azt hittem ő jött vissza, de helyette egy női hangot hallottam.
Kai! - kiáltott fel Sophia.
Felé néztem ő pedig felém kezdett el futni, le térdelt mellém és aggódva nézett rám.
Mi történt veled? - kérdezte kétségbeesve.
Ismét próbáltam fel állni de megint be szúrt így megint a padlón maradtam.
Gyere segítek! - mondta majd elkezdett minden erejével fel húzni.
Az ágyig lassú lépésben el sétáltunk ahova engem le fektetett ő pedig mellém ült.
Ki volt ez aki ezt tette veled? - kérdezte meg ismét.
Harry - mondtam nehezen mert a beszéd is nehezen ment.
Kane? - vágta rá.
Bólintottam mire ő elő vette a telefonját.
Mason azonnal gyere Kaihoz! - mondta a telefonba.
Ezután le rakta és az asztalra nézett amin a tál volt.
Újjat kell csinálni mert ez a tapló bele evett! - mondtam nagy nehezen.
Jó ezt bízd csak rám! - mondta majd főzés helyett rendelt mindhármunknak.
Pár percen belül Mason is meg érkezett aki rögtön oda sietett hozzám.
Mit csinált az a szemét láda? - kérdezte idegesen.
Nehezen el magyaráztam neki mire ő csak egyre idegesebbnek tűnt.
Holnap nem megyek edzésre! - mondtam határozottan.
Szerintem se kellene így! - helyeselt Mason.
Amit Sophia rendelt meg is érkezett így három tányért elő véve meg terített nekünk.
Kész az ebéd! - mondta mosolyogva.
Próbáltam fel kelni de még mindig be szúrt így Sophia ágyba hozta nekem az ételt míg ők az asztalnál ettek.
Estig velem voltak mikor Masonnek váratlanul el kellett mennie, így ketten maradtunk.
Nem merlek egyedül hagyni, mert nem vagy 100 %-os! - mondta Sophia aggódva.
Nyugi én el leszek! - nyugtattam őt.
Nem baj, én meg féltelek szóval itt fogok maradni! - zárta le témát.
Sóhajtottam egyet bár elég nehezen, így elfogadva hogy mára lesz egy lakótársam.
Míg Sophia az esti rutinját végezte el addig én próbáltam önállóan kezdeni valamit magammal.
Mivel annyira nem vagyok még be rendezve a házba így mindenből csak 1 db van kivéve az evőeszközökből.
Öhm Kai tudnál adni egy pólót? - kérdezte Sophia egy szál törölközőbe meg állva a szoba közepén.
Egy pólót ki szedve a polcról oda sétáltam hozzá majd át adtam neki.
Ezután én is el mentem fürdeni ami nehezen ment a mozgás miatt, de próbáltam gyorsan végezni.
Persze az öltözködés sokkal nehezebb volt, az alsóneműt sikerült fel vennem de hogy a pólóhoz fel emeljem a kezem az már nehezebb volt.
Tudnál segíteni? - kérdeztem a lány elé állva.
Persze! - mondta majd át vette a pólót tőlem és segített fel venni.
Kellően pár centi választott el minket míg ő ezt meg nem szüntette egy szenvedélyes csókkal.
Nem bírok nélküled élni! - suttogta fülembe amitől a hideg ki rázott.
Előttem nem kell rejtegetni az érzéseid! - mondtam neki majd meg ismételtem tettét.
Már nem is bírom! - vallotta be csillogó tekintettel.
Szeretném ha mostantól ki mutatnánk egymás felé az érzéseinket! - mondtam el kívánságom.
Akkor én úgy érzem innen nem szabadulok! - mondta mosolyogva.
Nem is akarsz te szabadulni! - mondtam őt az ágy felé húzva.
Határozottan bólogatva követett engem míg el nem érkeztünk az ágyhoz, mivel tényleg csak 1 db van mindenből így össze bújva feküdtünk egymás mellett míg el nem nyomott minket az álom.