Brianna Hummels vagyok, igen annak a Mats Hummelsnek a lánya aki a Német labdarúgó válogatott hátvédje! Apám által megismerkedek a sporttal és a csapattal is!! Engem a szerelem se fog el kerülni viszont hogy kinek a személyében azt a story által meg...
London A mai nap mindketten a pályán kezdtünk Briannával, én edzésen voltam ő pedig papír munka miatt ment be. Az öltözőbe mikor beléptem mindenki csendbe maradt, kérdően néztem rájuk majd inkább hagytam a dolgot és le ültem Timo mellé. Miután neki fogtam öltözni mindenki elkezdett ki menni mert ők már készen lettek, full egyedül maradtam így kicsit meg pihenve néztem körbe. Majd váratlanul Mason be jött és a táskájához lépett. Mason várj! - szóltam utána. Semmit se szólva rám nézett majd várta mit szeretnék mondani. Miért ilyen mindenki velem? - kérdeztem kicsit kínosan. Elárultál minket! - vágta rá. Mi én? Dehogy! Nem is beszéltem senkivel! - vágtam rá ki kelve magamból. Elég annyi hogy újra össze jöttél Briannával! - mondta idegesen. De nem mondtam neki semmi olyat! - próbáltam magam védeni. Kai ő az ellenség csapatkapitánya! - rivalt rám. Komolyan ez a legnagyobb gondotok? - kérdeztem idegesen. Mason el röhögte magát majd ott hagyott. Idegesen ültem vissza majd inkább vissza öltöztem majd táskámat a vállamra kapva az iroda felé mentem ahova kopogás nélkül nyitottam be. Kai hát te? - kérdezte Brianna fel nézve papírokkal a kezébe. Itt hagyom a csapatot! - vágtam rá. Táskámat a földre vágva le ültem az egyik székre és idegesen néztem ki az ablakon ahol már megkezdődött az edzés. Brianna fel kelve a helyéről lépett elém majd le guggolt hogy a szemembe tudjon nézni. Kai mi a baj? - kérdezte kezemet simogatva. Mikor beléptem mindenki el hallgatott, le ültem Timo mellé hirtelen mindenki kész lett és ki ment. Átöltöztem és pont addigra lépett be Mason, rá kérdeztem nála hogy mi is ez az elkerülés! Azt válaszolta hogy elárultam a csapatot azzal hogy össze jöttem veled mert te az ellenség csapatkapitánya vagy! - meséltem neki még mindig feszülten. Láttam Briannán hogy fel megy benne a pumpa majd ki rohan az irodából egyenesen a pályára. Az ablakból nézve az eseményeket vártam hogy mi fog történni. -Brianna szemszögéből - Mikor meg tudtam hogy mivel vádolják Kait fel szaladt bennem a pumpa és beszélnem kellett Thomassal. A pályára sietve oda léptem Thomashoz aki épp utasította a fiúkat egy újabb feladatra. Thomas beszélnünk kell a csapatodról! - mondtam idegesen. Mi a gond velük? - kérdezte kicsit nyájasan. Az normális ha egy csapattagot ki közösítenek mert számukra nem helyes dolgot tett? - kérdeztem én is egy másik stílust fel véve. Itt mindenki jóba van mindenkivel! - mondta fel röhögve. Akkor miért hiányzik Kai? - kérdeztem össze kulcsolva magam előtt a kezeim. Senki nem tudja, mindenki azt mondta hogy be ment az öltözöbe de után el tűnt! - ismételte meg azt amit a fiúk mondtak. Nálam van bent az irodába! - vágtam szavába. Thomas kicsit arrébb tessékelt engem és rá kérdezett. Mit keres nálad? - kérdezte arcomat fürkészve. Remélem jobb hogy ha tudod hogy mi együtt vagyunk, a te csapatod pedig azzal vádolja Kait hogy elárulta őket Kai mert össze jött velem! - mondtam halkabban. Ismerem Kait és tudom hogy ilyet nem tenne! - szólalt meg Kait védve. A többiek nem így gondolják! - vágtam ismét közbe. Beszélek velük Brianna! Köszönöm hogy szóltál! - mondta majd vissza ment a fiúkhoz. Én is vissza indultam az irodámba ahol Kai még mindig ott ült ahol hagytam. Mikor beléptem fel pattant majd kérdően rám nézett. Thomas beszél a fiúkkal, szóval nyomás átöltözni! - mondtam majd vissza ültem a helyemre. Biztos vagy benne hogy ezután minden helyre áll? - kérdezte kételkedve. Hát nagyon remélem! - mondtam majd tovább dolgoztam. -Kai szemszögéből - Miután Brianna beszélt Thomassal ismét átöltöztem majd be sétáltam a pályára ahol miután Thomas meg látott külön hívott. Kai figyelj,sajnálom a fiúk viselkedését! Nem tudom hogy mi ütött beléjük de beszéltem velük, igaz igen húzták a szájukat főleg Mason! - mondta kissé sajnálkozó tekintettel. Rendben Thomas! Köszönöm! - mondtam majd ott hagyva őt be álltam a sorba és folytattam az edzést. Az edzés végén én indultam meg elsőnek az öltözöbe hogy egy gyors zuhany után el hagyhassam a stadiont. Beszélhetünk? - kérdezte Mason mellém ülve. Persze! - mondtam majd meg álltam az öltözéssel. Sajnálom hogy tönkre tettem a kapcsolatod Sophiaval! És elnézést a mai viselkedésemért! - kért sűrűn elnézést. El van minden nézve! - mondtam rögtön bele egyezve. Te egy kicsit sem haragszol rám? - kérdezte meglepődve. Mason mióta egy csapatba játszunk azóta tökéletes barátságunk van! Ne már hogy most ez miatt szakadjon meg ez az egész! - mondtam őt nyugtatva. Igazad van! Örülök hogy újra egy pár vagytok! - mondta majd kezet fogtunk. Mi a helyzet veled és Chloeval? - érdeklődtem a régen hallott barátnője felől. Jól meg vagyunk! Ő most New Yorkban van az egyetem miatt! Viszont a meccsre ide ér! - mesélte mosolyogva. Jó lesz újra látni! Igaz van egy kisebb furcsa stílusa amit nem tudok hova rakni! De ha téged ez nem zavar akkor én se foglalkozok a dologgal! - egyeztem meg, miközbe tudtam hogy valami nincs közöttük rendben. A beszélgetésünk után megindultam haza felé ezúttal egyedül mivel Briannára egy csomó munka várt még. Mikor haza értem össze dobtam egy gyors ebédet hogy mire haza ér Brianna is legyen mit ennie. Mivel a kulcsát itt hagyta nálam azzal az indokkal hogy segítsek neki valamit meg szerelni. A kulcsot fel kapva elindultam az autó felé amibe be ülve egy nagy gázzal elindultam a megadott címre. Mikor beléptem a piciny albérletbe egy kisebb meglepetés ért. Egy tenyérnyi kis kutya rohant felém félénken mikor meg látott. Nem is mondta Brianna hogy nem él egyedül! A megszerelendő dolog a konyhába volt, pontosabban az egyik lámpa akart le esni a falról. Pont mire végeztem addigra a tulajdonos is haza ért. Oh wao Kai! Kész is vagy? - kérdezte táskáját le téve. Persze, volt egy kis segítőm! - mondtam fel emelve az apró kis kutyát. Ő itt Lulu! - mutatta be a pár hónapos kis kutyát.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Köszönöm hogy segítettél megcsinálni a lámpát! - köszönte meg majd át vette a kis kutyát. Nincs mit! Brianna arra gondoltam.... - szólaltam meg mire ő közbe vágott. Igen Kai szívesen! - vágta rá mosolyogva. Hozzám költözhetnétek! - fejeztem be röhögve. Lulu nem lenne útba? - kérdezte a kis kutyára nézve. Dehogy is! El lennénk együtt! - mondtam majd meg simogattam a kicsi fejét. Írok a tulajnak a lakás miatt, szerintem még ma el is tud jönni! - mondta majd félre vonult. Lulut vissza raktam a helyére majd a lány szobája felé vettem az irányt, a falak csupa fehérek voltak fehér bútorokkal. Tisztára olyan mint a szülői házukban lévő szobája! Ekkor jutott eszembe hogy lassan 1 hónapja nem tudok semmit a szüleim felől, így az ágyra le ülve elő vettem a telefonom majd a Whatsappot meg nyitva indítottam a hívást. Rögtön be ugrott Anya profilképe majd utána be kapcsolta a kamerát amin ő maga és Apa jelent meg. Kai : Sziasztok!! Anya és Apa : Kai szia!! Hát merre vagy te?? Kai : Londonba élek 1 hónapja. Anya : Láttuk nagyon ügyes voltál a múltkori meccseteken!! Kai : Köszi anya! Apa : Várj az egy lányos szoba? Kai : Igen Apa! Ekkor lépett be Brianna és majdnem megszólalt mikor észre vette hogy telefonálok. Intettem neki a fejjemel hogy jöjjön ide mellém, mire ő lassan megindult felém és le ült közvetlen az ölembe. Anya : Lukas, az ott Brianna!! Apa : Látom szívem nyugi!! Kai : Anya, Apa szeretném közölni veletek hogy újra egy pár vagyunk! Anya : Remélem újra nem fogja el játszani amit a múltkor!! Apa : Monica, ne csinálj cirkuszt! Anya meg fogta magát majd Apának ott hagyva a telefont ki ment a képből. Apa : Sajnálom Anyád viselkedését!! Örülök nektek hogy újra egymásra találtatok! Brianna : Köszönjük! Apa : Vigyázzatok magatokra, megyek meg nézem édesanyádat! Kai : Üdvözlöm Jant és Leaht! Majd ezennel Apa meg is szakította a beszélgetést. Édesanyád abszolút nem örül nekem! - jegyezte meg Brianna kicsit le törten. Ne is foglalkozz vele! Nem tervezek hozzájuk haza menni így nem kell hallgatni a megszólalásait! - mondtam őt nyugtatva. Vb miatt csak haza kell majd menni! - vágott közbe Brianna. Egy ideje a saját otthonomba megyek haza, ha haza tévedek! - mutattam fel mutató ujjam a ha szó miatt. Brianna sóhajtott egyet majd neki kezdett a mesélni valónak. Holnap tud csak ide jönni a tulaj! Tehát ha van kedved ezt a roppant sok cuccot össze pakolni majd be pakolni még ma a kocsiainkba akkor hajrá! - darálta le gyorsan Benne vagyok! - mondtam majd a dobozokat elő véve amikből Brianna ki pakolt egyenként bele raktam a törékenyebb dolgokat. Este 10-re végeztünk mindennel, magyarul addigra már az én apartmanomba volt minden cucca. A kanapéra le dőlve néztem körbe hogy mekkora fel fordulás lett az én kis szerény hajlékomba, jah és egy kis kutya is rohangál szobából szobába.
,, Az otthon egy érzelmi állapot, egy hely a képzeletünkben, ahol a biztonság, a kötődés, a valahova tartozás, a védettség érzése és személyes emlékeink lakoznak."
