𝓔𝓵𝓯𝓸𝓳𝓽𝓸𝓽𝓽 é𝓻𝔃𝓮𝓵𝓶𝓮𝓴 - BEFEJEZETT!! -

17. Rész

Belfast
!! EBBEN A RÉSZBEN ERŐSZAKOS TARTALOM IS MEGJELENHET, MINDENKI SAJÁT FELELŐSSÉGRE OLVASSA!!
Ma van a meccsünk a Tottenham csapata ellen, Mason, Timo és én már korán reggel az edzésen kezdtünk persze Thomasnak megint valami közbe jött így Brianna volt az edző.
Már mindenki a pályán várakozott de Brianna sehol.
Egy hatalmas sikítást hallottunk bentről amire mindenki fel figyelt, fel kaptam a fejem majd Masonre néztem.
Hol van Harry? - kérdeztem egyből.
Passz, miért? - kérdezte vállát meg rándítva.
Fel pattantam majd be futottam az öltözőbe ahol senki nem volt.
Majd újabb sikítást hallottam az iroda felől, a helyiség felé futottam ami kulcsra volt zárva.
Minden erőmet össze szedve be törtem az ajtót.
Ahol meg láttam Briannat és Harryt, a fiatal lány mikor meg látott remény csillant fel a szemébe.
Kérlek Harry engedj el! - kérlelte őt miközben Kane megállás nélkül tartotta feje felett a kezét és rá tapadva erőszakosan viselkedett vele.
Harry kezével be tapasztotta a száját így egy hang se jött ki a száján.
Azonnal ereszd el! - utasítottam őt.
Miért mi lesz ha nem? - kérdezte Harry gúnyosan.
Meg fogod bánni ha most nem ereszted el! - mondtam dühösen.
Brianna szeméből könnyek szöktek ki és folyamatosan a tekintete közöttem és Harry között ugrált.
Harry el engedte Briannát aki elkezdett kifelé futni, de az ajtóban meg állt.
A brit felém sétálva be vert nekem egyet amitől kicsit meginogtam de én meg tudtam kapaszkodni az ajtóba.
Na mi van Havertz? Csak szóban vagy kemény? - kérdezte röhögve.
Orromat meg törölve láttam hogy véres lett a kezem, Briannára nézve aki a kezét a szája elé kapta.
Vissza fordultam Harryhez aki még mindig gúnyosan mosolygott.
Léptem egy lépést felé majd azt adtam neki amit ő is nekem, vissza kézből gyomor szájba rúgtam mire ő össze esve a földre rogyott.
Baszki ezt még nagyon meg fogod bánni! - mondta gyomrához kapva.
Bólintottam egyet majd hagytam hogy ki vergődjön az ajtón a pálya felé , de  mi az öltöző felé vettük az irányt
Ti meg mit csináltatok? - kérdezte Mason akit kintről hallottam.
Jól vagy? - kérdezte Brianna le ülve mellém.
Persze, csak zúg a fejem és fáj az orrom! - mondtam ismét meg törölve az orrom ami még mindig vérzett.
Hozok jeget meg kötszert! - mondta majd fel pattant és az orvosi felé rohant.
Vissza térve egy nagy piros dobozzal és jéggel rohant felém.
A jeget rakd az orrodhoz! - utasított azonnal.
Hagyd nem kell! - mondtam majd vissza adtam neki a jeget.
Erőszakosan de óvatos mozdulattal oda nyomta az orromhoz a jeget ami kicsit hideg volt, de csillapította a fájdalmat.
Köszönöm! - köszönte meg szemeit le sütve.
Nincs mit! - mondtam szemeimet be csukva.
Ha te nem vagy tuti megerőszakol! - szaladt ki a száján.
Ki nyitva a szemem rá néztem majd óvatosan végig simítottam az arcát.
Miután ki hűlt a jég be kötötte az orrom majd vissza mentünk a pályára.
Jól vagytok? - kérdezte Mason hozzánk futva.
Persze, már jobban! - néztem Briannára, aki mosolyogva rám nézett.
Na fiúk egy kettő kezdődjön az edzés! - mondta két kezét össze csapva.
Mivel Harry alig bírt ki egyenesedni ő kint ült, viszont nekem semmi bajom nem volt szinte így be álltam.
Le futottuk a szokásos 10 hosszat majd utána párokba állva passzolgattuk egymásnak a labdát.
Egy fél óra után véget ért az edzés így mindenki megindult kifelé.
Havertz! - szólt utánam Harry.
Be várva őt tekintettem rá hogy mit akar.
Minek rivalizálunk mi? - kérdezte fel röhögve.
Te kezdted el! - mondtam vállamat meg rándítva.
Figyelj, sajnálom amit tettem! Mármint nem csak az ütéseket hanem hogy szét választottalak titeket! - mondta látványos lüktető gyomrához kapva.
Már mindegy Harry, én mással vagyok boldog! De ha ezek után megbocsájt neked Brianna akkor vigyázz rá! - mondtam majd kezet fogva el indultunk az öltöző felé.
Az öltözöbe be érve gyorsan le fürödtem majd át vettem a ruhám, míg a többiek az öltözöbe voltak én már a stadion előtt várakoztam.
Valahogy meg nyugodtam mikor Harry oda hívott és bocsánatot kért , de remélem tényleg komolyan gondolta és nem cinikus humorával próbált incselkedni.
Az ajtó nyitodott amire én fel kaptam a fejem mikor meg láttam Briannát Masonnel ki jönni.
Annyira hiányzik ez a hármasunk! - jegyezte meg Mason.
Egymásra néztünk Briannával majd én inkább le sütöttem a szemem.
Indulhatunk? - kérdezte Mason rám nézve.
Persze! - vágtam rá.
Találkozunk a meccsen! - köszönt el Brianna majd ő az autója felé vette az irányt mi pedig a buszra ültünk fel ahova már elég sokan fel szálltak.
Mikor meg telt a busz a Chelsea játékosaival megindultunk a hotelbe.
Minden vágyam az volt hogy most be döljek az ágyba és legalább 1 órát hagy pihenjek!
Az ajtó felé sétálva mikor nyitottam volna hirtelen ki nyitódott majd két kéz fonódott a nyakam köré.
Táskámat le rakva fel kaptam őt majd még jobban magamhoz húztam.
Kai mi történt? - kérdezte az orromra értve.
Kai megmentőt játszott és meg kapta az árát!-meséltem mintha egy kis gyereknek kellene.
Őszintén! Ki vert meg? - kérdezte idegesen.
Harry volt! De nyugi békét kötöttünk és már nem fog bántani sőt én se őt! - nyugtattam őt.
Mi? Te bántottad Kanet? - kérdezte röhögve.
Jah vissza adtam neki azt amit ő adott nekem! - meséltem neki miközbe végre be értem a szobába és le raktam a táskám.
Az ágyra le ülve vagy inkább le feküdve memórizáltam picit majd pár perc múlva sötétség!
1 óra múlva
Hát sikerült elaludnom amit nem bánok mert végre volt időm kicsit pihenni.
Arra keltem hogy valaki simogatja és puszilgatja az arcom.
Fent vagyok! - mondtam egyik szemem ki nyitva.
Rendben, csak szólni akartam hogy még van 2 óránk és addig el tudnánk menni vacsizni! - vetette fel ötletét.
Rendben, mennyünk! - egyeztem bele.
Az ajtón kilépve a lift felé vettük az irányt amibe Timo és barátnője is utazott.
Sziasztok! - köszöntek mosolyogva.
Sziasztok! - köszöntünk.
Ahh el ne felejtsem, Timo, Paula ő itt Sophia. Sophia ő itt Timo és Paula! - mutattam be a barátnőm a csapattársamnak és annak barátnőjének.
Örülünk hogy megismerhetünk téged! - mondták egyszerre.
Én úgy szintén! - mondta Sophia mosolyogva.
Látod szívem most nem leszel egyedül a lelátón mert itt lesz Sophia! - mondta Timo barátnőjének.
Szuper! Már régóta egyedül nézem a fiúk meccsét így jó lesz egy társ! - mondta boldogan Paula.
Nekem pedig ez az első hogy kint vagyok Kai meccsén szóval jól fog esni hogy nem vagyok egyedül, más különben el tévedek! - mondta Sophia úgy szintén boldogan.
A liftből kilépve az ebédlő felé indultunk majd miután ki választottuk mit szeretnénk enni az asztalhoz ülve neki álltunk enni.
Mióta vagytok együtt? - érdeklődött Paula.
Még csak pár napja! - mondtuk egyszerre.
Ohh akkor nagyon sokáig! - mondta mosolyogva.