Most én is itt vagyok

Part 1

Épp a Hobbit-maratonomba kezdtem bele, amikor minden elsötétült.

Egy zöld füves réten keltem, napos idő volt, egy fa árnyéka rám vetődött. Lassan felültem és megdörzsöltem a szemeimet. Hobbit gyerekek szaladgáltak az előttem elterülő mezőn, és hogy honnan tudom? A szőrös talpukat bárhonnan felismerem, hiszen a filmet rengetegszer láttam illetve a könyvet is olvastam. Nem mondom, hogy nem lepődtem meg, de arra most nincs idő.
Ösztönösen Zsáklak felé vettem az irányt. Pontosan tudtam hol van. Érdekelt, hogy vajon Bilbó vagy már Frodó vár ott?
Mikor kellően közel voltam a kapuhoz, akkor pillantottam meg Gandalfot a szürke mágust, illetve Zsákos Bilbót, amint épp beszélgetnek. Egy pár pillanatig néztem őket, majd úgy döntöttem kihasználom az alkalmat és körbe nézek a Megyében. Nem gyakran jár az ember ilyen helyen és egy olyan illetőnek, aki nagyon rajong a Hobbitért, illetve a Gyűrűk uráért alaposan ki kell használnia ezt a pillanatot, ugyanis ki tudja meddig tart. A hobbitok igen furcsán méregettek a magasságom miatt, pedig nem a legmagasabbak közé tartozom.
Lassan kezdett lemenni a nap és a Megye kezdett kiürülni. A hobbitok elvonultak vacsorázni.
Mivel tudtam mi mikor történik, lehuppantam egy fa tövébe és izgatottan vártam, vajon mikor érkezik meg az első törp, Dwalin.
Fél órája ücsöröghettem ott a fűszálakkal babrálva, amikor megpillantottam egy alacsonyabb testalkatú, bár a hobbitoknál magasabb férfit. Közelebb mentem a zöld ajtajú kis házhoz és örömmel vettem tudomásul, hogy ő bizony Dwalin. Pár perc múlva Balin is megérkezett, miután őt beinvitálta a hobbit, én is az ajtóhoz léptem és halkan kopogtam, bár az ajtó nyitva volt. A hobbit felém fordult, kissé meg volt illetődve.
-Hannah-nyújtottam a kezem.
-Zsákos Bilbó-rázta meg a kezemet-Gyere be-mutatott a törpök felé, amikor meglátta, hogy magamtól nem megyek be.
A két törp már Bilbó kamrájában volt, ezzel kicsit megzavartam a történetet. Gyorsan szóltam a hobbitnak, hogy ott találja őket.
-Addig körbe nézhetek?-kérdeztem.
-Persze-vonta meg a vállát még mindig meglepődve.
-Beengedhetem a többi törpöt majd én, ha akarod-mosolyodtam el.
-Lesznek még-kérdezte tehetetlenül, bólintottam- Honnan tu-?
-Sok mindent tudok, amit ti nem. Beleértve a jövőtöket-mondtam, majd megfordultam és otthagytam őt. Egy pillanatra még hátranéztem, a hobbit már nem volt ott, gyanítom, hogy vagy emésztgeti amit mondtam vagy elment Balinékhoz.
Ekkor kopogást hallottam. Tudtam kik lesznek az ajtó túl oldalán, így lélekben felkészítettem magam arra, hogy fangörcsöt ne kapjak. Kitártam az ajtót, ahol ott állt a két törp.
-Fili-kezdte a szőke hajú törp.
-Éés Kili-fejezte be a barna-szolgálatodra-mondták egyszerre.
-Hannah-mosolyogtam rájuk.
-Te nem Szákos úr vagy-állapította meg Kili, mire felkuncogtam.
-Szákos úrnak a konyhában kell lennie-mondtam nekik-És az az anyja kelengyés ládája, megköszönné ha nem abba törölnéd a sarat a csizmádról.
Kili szemforgatva abbahyagta amit csinált, máris mennyit változtattam az eredeti történethez képest, kalandoztam el, amiből Fili zökkentett ki. A fegyvereiket felémnyújtotta. Elvettem tőle és ledobtam őket, hát a kelengyésládára.
Megmutattam nekik a konyhát, ahol Bilbó már feladta, hogy élelemhez jut valaha. Bemutattam neki Filit és Kilit, majd az ajtó felé mutattam.
-Nem sokára kopognak-vigyorodtam el.
Már vártam a mágust. Muszáj lesz vele beszélnem, hogy hogyan juthatnék esetleg haza, vagy hogy egyáltalán hogy kerültem ide. Szótlanul ültem a törpök közt, amíg vártam a kopogást. Néha megmosolyogtam egy-egy viccet, de egy kicsit stresszeltem.
-Anna, ugye?-kérdezte a mellém lépő Kili.
-Hannah-javítottam ki-dee majdnem-mosolyogtam rá.
-Te honnan jöttél?-mért végig.
Nos igen egy farmerban és egy fekete pólóban voltam, szőke hajam pedig ki volt engedve, illetve egy fehér sportcipőt viseltem.
-Erre inkább nem válaszolnék-vonogattam a vállam-De a jövőtöket tudom-fordultam az ajtó felé, ahonnét kopogás hallatszódott.
-Ááá te egy olyan jós vagy-nevetett fel.
-Nem-ráztam meg hihetetlenül a fejem-Nem vagyok jós.
Egy sereg törp özönlött be a hobbit üregbe és kezdetét vette a szórakozás.
-Egy valaki még hiányzik-nezett körbe a mágus, majd a tekintete meg akadt rajtam. Odamentem hozzá és megköszörültem a torkom.
-Hannah vagyok-kezdtem-Gandalf biztos neked is feltűnt, hogy én nem vagyok idevaló.
-Igen, valóban feltűnt. De a kérdésre, amire keresed a választ, sajnos nem tudok válaszolni.
-És még valami-folytattam-Tudom, hogy mi fog velük történni-mutattam a törpök felé-Tudom, hogy Thorin eltévedt, bármennyire is hihetetlen, de kétszer.
-Érdekes-tűnődött el.
-Gandalf kérsz egy csésze kamilla teát?-kérdezte Dori.
-Nem köszönöm, inkább egy pohárka bort kérnék, kedves Dori.
-És te kedves hölgy?-nézett ekkor rám.
-Nem köszönöm.-ráztam meg a fejem.
Ekkor meglattam Bomburt három guriga sajttal, mire elnevettem magam.
-Nem lesz az sok egy kicsit? Van sajt késetek?-kérdezte Bilbó egy kicsit idegesen.
-Ő gurigával eszi-mondtam egyszerre Bofurral, aki furcsán nézett rám.
-Honnan tudtad?-kérdezte.
-Tudom a jövőt-kacdintottam rá.
Helyet foglaltam az asztalnál, ahova a törpök már minden ehetőt kihordtak. Bofur és Kili közé kerültem, akikkel eddig talán a legtöbb szót váltottam. Csendben ültem a két törp közt még a többiek folyamatosan beszélgettek.

Egyszer csak egy nagy csizmát pillantottam meg a tányérom előtt. Fili kínálgatott körbe sört. Megbökdöstem a vádliját, mire lenézett rám az asztal tetejéről.
-Kérsz?-kérdezte meglepetten
-Nem. Csak szórakozásból böködlek-forgattam meg a szemem-Persze hogy kérek.
Felém nyújtott egy hatalmas korsóval, mire elhúztan a számat. Ez egy kicsit sok lesz, gondoltam, majd belekortyoltam az italba. Egészen finom volt. Nem volt annyira keserű bár, eléggé grimaszolhattam, ugyanis a felém néző Kili azonnal elnevette magát.
Nagyon jó volt a törpök társaságában eltölteni ezt az estét. Akkor még nem sejtettem, hogy közel nem az utolsót. Bár, a kajacsatás rész, már kevésbé tetszett. Illetve az sem volt túl gusztusos, amikor egymás böfögési képességeit mérték fel, de megsúgom Ori nyert aki a maradék sörömet egy az egyben lehúzta.

Bilbó kezdett egyre idegesebb lenni. Bevallom kicsit megsajnáltam, amikor Bofurral próbálta megértetni, hogy mi az a horgolt terítő.
Az falnak támaszkidva figyeltem a törpöket. Nagyon jó érzés volt köztük lenni, hallani a hangjukat. Teljesen más élőben, mint filmen.
-Bocsánat. Nem akarlak zavarni-lépett Ori Bilbó elé-De mit csináljak a koszos tányérommal.
-Bízd csak rám Ori-kapta ki a fiatal kezéből a tányért Fili, majd testvére felé hajította, aki elkapta és már dobta is tovább.
-Ne, ezt ne csináljátok-kiáltott fel Bilbó-Kicsorbítjátok a késeket-pattogott a törpök közt, akik már egy dal ütemét kezdték evőeszközökkel eljátszani.
-Halljátok fiúk-mosolygott gúnyosan Bofur-Fél higy kicsorbítjuk a késeit.
-Csorba villa, görbe kés. Zúzd az üveget semmi vész...-kezdte adalt Kili, mire akaratlanul is elmosolyodtam. A törpök is bekapcsolódtak a zenélésbe és már mind a tizenketten énekeltek.
Mikir a dalt befejezték, három erőteljes kopogás hallatszódott az ajtó felől.
-Megérkezett-suttogtam, Gandalf telém kapta a fejét, mire biccentettem, jelezve, hogy tudom ki áll az ajtóban.
-Gandalf-mondta mosolyra húzva a száját-Mintha azt mondtad volna könnyű idetalálni, eltévedtem kétszer is.-ahogy ezt kimondta Gandalf lövellt felém egy furcsa pillantást, mire megvontam a vállam.
-Ő itt Zsákos Bilbó, a betörőnk-mutatta be a hobbitot.
-Én nem vagyok betörő-hebegte a félszerzet.
-Inkább néz ki boltosnak, mint betörönek-értett egyet Thorin.
Leült az asztalhoz és maga elé vett egy tál levest, amikoris megállapodott a szeme rajtam.
-Ő ki?-mordult fel.
-Hannah vagyok-motyogtam.
-És hogy kerülsz ide-vetett rám szúrós pillantást.
-Azt sajnos nem tudom-segítség kérően Gandalfra néztem.
-Segítségünkre lehet-vette át a szót-Tud olyan dolgokat, amelyekről nekünk sejtelmünk sincs.
A törp végigmért, majd bincentett.