I long for your touch (TodoBaku) 🇭🇺

✶ 10 ✶

Katsuki szemszöge:

- Meg fogsz fázni. -lépett egy kicsit előre.

- Nem számít. -hajtottam le a fejem. - Annyira sajnálom. Shoto, én egyáltalán nem gondoltam komolyan amiket mondtam csak annyira ideges voltam, mindent elbasztam. -kezdtek el folyni a könnyeim. Shoto az állam alá nyúlt és felemelte, majd mélyen a szemembe nézett.

- De igen is számít. -mosolyodott el halványan. Az egyik kezével körbe ölelte a derekam és közelebb húzott magához a másik kezével meg megsimította az arcom. Én körbe fontam kezeim a nyaka körül és lehúztam magamhoz de még mindig volt egy kis távolság az ajkaink között amit ő szüntetett meg. Hosszú percekig faltuk egymást és minden érzelem benne volt, végül levegő hiány miatt elváltunk.

- Mond hogy ma velem alszol. -fontam körbe kezeim a dereka körül és hozzá bújtam.

- Ez természetes. -nyomott egy puszit a homlokomra. - De menjünk vissza mert tényleg megfázunk, így is csuromvízesek vagyunk. -kulcsolta össze ujjainkat és elkezdett maga után húzni, amikor vissza értünk a koliba minden szem ránk szegeződött.

- Úristennnnn kibékültekkkk! -lelkesedett Mina.

- Igen, legalább Shotonak lesz ki kiver...

- Benefejezd Natsuo! -kiabált rá Shoto, valahogy nagyon zavarba jöttem.

- Jó naa, bocsi.

- Örülök hogy kibékültetek. -mosolygott Fuyumi.

- Egy perc és jövök csak beszélek Fuyumival 4 szem közt, oké? -nézett rám.

- Rendben. -mosolyogtam ő meg nyomott egy puszit a számra és oda ment Fuyumihoz.

- Én tudtam hogy kifogtok békülni. -vigyorgott furahaj.

- Én annyira örülök, hogy kibékültetek. -lelkesedett Mina, ahelyett hogy leordítottam volna őket csak egyet értettem velük.

- Én is örülök. -mosolyodtam el halványan mire mind az ötüknek felcsillant a szeme.

- Te boldog vaaagy. -mondták és megöleltek, kivételesen hagytam nekik de csak 1 percig!

- Jó, mostmár engedjetek el dinkák.

- Vizes lettem miattad! -nyávogott Pikachu.

- Ti ugrottatok rám.

- Csoda hogy hagytad. -mosolygott Jirou.

- Ne szokjátok meg, ez volt az első és az utolsó!

- Jó jó, persze persze.

- Kuss! -kiabáltam rájuk, Shotora néztem és Fuyumival már nem beszéltek csak mosolyogtak egymásra. Shoto mögé sétáltam Fuyumi meg rám nézett de mutattam neki hogy maradjon csendben ő meg jobban elmosolyodott.
Megfogtam Shoto két vállát és ráugrottam a hátára a lábamat meg körbe fontam a dereka körül.

- Egyszer elfogunk esni. -simította meg a combom.

- Nem baj. -csúsztattam le a kezem a mellkasáig és szorosan hozzá simultam.

- Inkább menjünk fel és öltözzünk át.

- Hát menjünk. -pusziltam meg az arcát.

- Ohh hogy nem akarsz leszállni. - indult fel fele de megállt. - Fuyumi, menj fel a szobámba, nyugodtan aludhatsz ott nem szeretném ha ilyen későn és zuhogó esőben kint lennél, pizsamának felveheted az egyik pólóm. -Fuyumi erre csak mosolyogva bólintott és megint elindult fel, velem a hátán. Amikor felértünk a szobámba becsukta az ajtót.