Bunny in the mask ×Jikook× +21

▪️8.rész▪️

Jó olvasást! 😄

___________________________________________

Gondolkozás nélkül kezdtem el rohanni nem tudtam merre ment, de úgy éreztem a szívem oda fog vezetni. Futás közben több embert is majdnem fel löktem akik csak morogva fordultak utánam. Nem nagyon érdekelt mit gondolnak fontosabb dolgom van ennél. Meg kell találjam Öt. Nem engedhetem csak úgy el hiszen el se tudtam mondani neki mit érzek.

Befordultam egy sarkon és meg láttam egy zebránál aminek már villogott a lámpája ő még is elindul. Próbáltam minél gyorsabban futni, de minden olyan volt mintha lassítva nézném.

- Ne csináld. - kiáltok utána és lépek a zebrára én is. Könnyes szemmel fordul hátra és néz rám még mindig a zebrán áll és ahogy oldalra pillantok ahol egy autó dudál. ~Nem fog tudni meg állni. - fut végig az agyamon és ezzel a lendülettel rúgom el magam, hogy ellökhessem onnan. Éreztem ahogy neki ütközik a kezem és sikerült ellökjem a jármű elöl. Innentől kezdve nem tudom mi történt minden elsötétedet előttem.

 
...

Mikor magamhoz tértem még mindig az utcán voltunk a zebránál tolongó dudáló autók álltak én pedig félig azon a személyen feküdtem akit meg akartam menteni. De ő nem volt eszméleténél össze szedve magam kusztam közelebb hozzá.

- Gyerünk térj magadhoz nem halhatsz meg. - kezdek kiabálni bár semmi értelme.

- Jimin jól vagy. - jelenik meg mögöttem Yoongi.

- Nem én vagyok most a fontos. - gördülnek le a könnyeim miközben az előttem fekvő fiút rángatom.

- Mozdulj már meg az isten szerelmére nem lehet így vége. - teljesen elveszítettem a fejem mintha csak mi ketten léteztünk volna ott.

- Jimin~ - rángat vissza a valóságba Yoongi.

- Még életbe van.

- Mi? - kérdezek vissza.

- Életben van látod. - ahogy kezdett kitisztulni a látásom láttam ahogy veszi a levegőt.

- Haza visszük! - jelentettem ki.

- Orvosra van szüksége nem viheted csak úgy haza. - válaszol Yoongi.

- Ha kihívjuk a mentőt vagy kórházba visszük ő börtönbe kerül szóval fogd be a pofád és segíts. - nem nagyon jellemző rám ez a beszéd stílus, de most nem nagyon érdekelt.

- Nem fogom hagyni hogy börtönbe zárják azt akit szeretek. - mondom miközben meg próbálom fel emelni amiben végül barátom segít.

- És most mihez akarsz kezdeni hogy akarod haza vinni? - kapom a kérdést.

- Nem tudom, de nem fogom itt hagyni. - annyi minden volt a fejemben, hogy nem nagyon tudtam gondolkodni de mivel Yoonginak lett egy ötlete így elindultunk.

...

Végül egy taxival hoztuk haza Yoongi beadta a sofőrnek, hogy a "barátunk" csak részeg. Mikor fel értünk hozzám befektettük az ágyamba majd Yoongi ki ment az elsősegély cuccért én pedig ott maradtam.

- Ji-min. - hallom meg annak a hangját akiét azt hittem soha többé nem fogom hallani.

- Minden rendben? Hogy vagy? - fogom meg a kezét és várom meg hogy kinyissa a szemét.

- Fáj mindenem. - pillant rám.

- De Jimin kérdezhetek valamit? - próbál felülni amiben segítek neki aztán folytatja.

- Mért? Mért mentetél meg? - hajtja le a fejét.

- Mert szeretlek. - valóm be most már neki is és egyben magamnak is teljesen, hogy így érzek.

- Nem te nem szerethetsz engem. - rázza meg a fejét ahogy a szemembe néz.

- Mért nem? - hajolok közelebb hozzá addig amíg ajkaink össze nem értek, de amint ez meg történt ellökött magától.

- Jimin te meg örültél. Az érzéseid nem valósok...légy őszinte magadhoz. Gondolj arra mit tettem Jimin meg ölhettelek volna. Fogd fel hogy ez nem normális köztünk soha az életben nem lehet semmi. - hallgat el és néz a szemembe.

- Tudod... - csillannak meg az első cseppek a szemembe.

- Eleinte nekem is átfutot az agyamon hogy meg örültem, de akárhogy próbáltalak kizárni a szívemből nem sikerült. Ha szerinted ez nem valós akkor mond mért fáj ennyire? Mért gondolok rád folyamatosan? Mért érzem úgy hogy nélküled nem létezem? Tisztába vagyok vele mit tettél, de én tudom hogy valami van mögötte. Láttam a szemedben mikor elengedtél. - a sírástól minden elhomályosodott csak annyit éreztem, hogy valami csattan az arcomon.

- Pofa be. Undorító vagy azt mondod szeretsz ch te csak egy dugni való lyuk vagy számomra semmi több. - meg ragadva csuklóm fogott le.

- Szívem szerint most kivéreztetnélek és halálra dugnálak. Legalább nem lenne több probléma veled. De mivel nincs semmi amivel most ezt meg tehetném ezért... - nem fejezte be ahol ért ütni kezdett éreztem, hogy valami folyik az orromból mikor egy pillanatra enyhítette keze szorításán kiszabadultam és elrohantam. Futás közben majdnem fel löktem a vissza felé tartó Yoongit, de nem álltam meg csak szaladtam.

*Írói  szemszög*

Jungkook úgy érezte el kell tűnnie nem engedheti hogy még egyszer bántsa Jimint. Bár ölelni és csókolni akarja ez nem lehetséges mert Ő már régóta nem egy önmagával. Szét hasadt mikor meg halt az egyetlen szeretet testvére. Mit kéne tegyen, hogy újra egy lehessen és szívét Jiminnek adja? A szíve másik fele talán most darabokra törve bolyong valamerre. Csak egy lépés és minden megváltozhatna hogy milyen irányba csak is rajtuk áll vagy bukik. Bár fáj minden porcikája még is le mászik az ágyról és bizonytalanul útnak indul.

___________________________________________
Hát nem sikerült valami jól olyan kusza legalább is nekem úgy tűnik. Nem olyan lett a rész ahogy terveztem, de most már ilyen marad. Azért remélem nem lett annyira borzalmas és tetszik valakinek.

2021.10.01