Enemies to Lovers

Gyengélkedő

Hermione szemszöge

Este, mikor a könyvtárból szélsebesen szaladtunk vissza a szobánkba, egy furcsa érzés fogott el.Miközben Malfoy fogta a kezem, és csak szaladva, nevetve szeltük a hosszú folyosókat...leírhatatlan érzés volt.Ronnal még sosem éreztem ilyet.

Miután felértünk a szobánkba, bevágtuk az ajtót, majd a nevetést a földön fetrengve folytattuk.Mostmár be kell ismernem...

Kezdem megkedvelni Draco Malfoyt.

Másnap reggel az ágyamban ébredtem.Még csak 5:44 volt, úgyhogy nem kellett sehova se sietnem, hisz a reggeli csak 7:00-kor kezdődik.

Az időt többnyire a plafon bámulásával töltöttem, közben pedig csak a tegnap estére tudtam gondolni.Újra és újra lejátszódott az egész a fejemben.De Malfoy csak egy barát.Vagy még az se.Csak már nem utáljuk annyira egymást.

6:21-kor kezdtem csak el készülődni.Felvettem a taláromat, a hajamat kiengedtem majd pedig elindultam reggelizni.Csak szeltem a folyósókat, amiken csak pár ember volt, amikor olyat láttam amit soha nem akartam.

Ron Lavenderrel csókolózott.

A vöröshajú fiú a derekánál fogva falhoz nyomta a hajpántos libát.El sem tudtam hinni.Ron megcsalt egy ilyen kis tipikus nyávogós picsával.Éreztem, ahogyan legördül egy könnycsepp az arcomon.Pár másodpercig csak ott álltam, földebegyökerezett lábbal, majd mikor mindketten felémkapták a fejüket, észbekaptam.

-Hermione én -szólalt meg zavartan Ron.

-Nem kell magyarázkodnod.Láttam amit láttam -mondtam remegő hangon miközben éreztem hogy mégegy könnycsepp gördül le az arcomon.

-Ronny baba, hiszen engem szeretsz nem? -mondta nyávogós hangon Lavender.

Én már elindultam sietős léptekkel az ellenkező irányba, mikor hallottam hogy Ron még elindul utánam, de én már messze jártam.

Pár perc sírás után beértem a nagyterembe, és vörös szemekkel leültem Ginny mellé.Próbáltam nem ránézni, mert biztos észrevenné hogy sírtam.

-Szi-szia Ginny -köszöntem.

-Szia Hermione! -mondta boldogan, de mikor a szemembe nézett lefagyott a mosoly az arcáról.

-Mi a baj?

-Semmi, én csak...allergia -próbáltam improvizálni.

-Hermione, jól ismerlek, és tudom hogy semmilyen allegriád nincs.Mondd el mi van!

-Jó oké...Ron megcsalt Lavenderrel -hadartam.

-HOGY MI?!

-Shhh!Ne kiabálj! -szóltam rá.

-Ez biztos?

-Igen, biztos.Láttam ahogy csókolóznak a folyosón -a végén már elcsuklott a hangom.

-Megölöm!Nem hiszem el, hogy egy ilyen kis ribanccal csal meg téged!Nem hittem hogy ekkora görény a tesóm.Nagyon sajnálom Hermi, bocsánatot kérek az Ő nevében is...