Maszk alatt [AZ ÁTÍRÁS BEFEJEZVE]

4.

5:30-ig sikerült aludnom aztán már nem jött álom a szememre, úgyhogy felöltöztem és bepakoltam egy kistáskába egy kulacsot. Csináltam néhány szendvicset és azokat is elraktam, illetve pénzt, a diákomat, kulcsokat és egy pulcsit. Június van de mostanába nem olyan meleg az idő, és még az eső is esik de legalább Offroadozhatok majd. Minden megvolt, de még így is volt egy csomó időm a megbeszélt időpontig úgyhogy olvasgattam és videókat néztem amivel kellően el lehet tökölni, tehát már mehettem is Sally-hez. Elköszöntem anyától és suhantam át a melletünk lévő lakásba majd kopogtam és a pizsamás Sal nyitott ajtót, Ez komoly? na nehogymá -mivan túl szépet álmodtál?- kérdeztek incselkedve -csak egy kicsit el aludtam- kuncogott. Pfhuu a kis mocsok tuti tudja hogy nem tudok rá haragudni ha így nevet, (mondjuk ezt még én se tudtam magamról) megpaskoltam a fejét majd be engedett és elvezetett a szobájához. -ez a szobám, bocsi hogy egy kis kupi van- ez neki kupi? csak az ágya nem volt megvetve és a takarón aludt egy.... HIIIIIII cicaaa!! Van ciculija! Legugoltam hozzá (mármint a macskához Sal is alacsony de nem enyire) és megsimogattam a fejét mire mégjobban bújt a kezemhez, én meg próbáltam nem elolvadni. Megsúgom, nem sikerült. Az állatok szeretnek csak a gyerekek nem, egyszer mentem az ovi közelébe és egy kis kölök meglátott sikított és elszaladt, nem tehetek róla nah. Kedvenc maszkos srácunk kikászálódott a fürdőből, és kihasználva hogy most magasabb nálam (mivel még mindig az ágy mellett gugoltam) lenézett rám, és megsimogatta a fejem. Nem tudom hogy hogyan jött ez neki de végül meg kellet hogy szakítsam ezt az igen érdekes helyzetet mivel már csak hangyákat érzek a lábamban. Kis várakozás után Larry is csatlakozott, így el tudtunk indulni végre. Még bőven le érhetünk a buszmegállóba és indulhatunk a 6:30-as buszal, egyébként azért megyünk ilyen korán hogy sok időnk legyen válogatni és minden opciót átvizsgálni. Pénzem meg onnan van hogy nyári diák munkát vállaltam és az összes keresetemet félre raktam, meg persze sok mindent adtam el amit már nem használtam, és segítettem a szomszédoknak kisebb-nagyobb dolgokban például füvet nyírtam, kertészkedtem ilyenek. És persze nem elhanyagolható hogy ezekkel mind segíthettem. Sokan mondták már rám hogy nincsenek érzéseim de azok bekaphatják. Miközben a gondolataimat rakosgattam, a fiúk már a buszon voltak és csak rám vártak. Én is követtem őket, egy másfél órás buszozás után megérkeztünk, a legközelebbi (!) lakberendezési bolthoz. Értem hogy nem olyan nagy ez a város, de miért van így elzárva mindentől?

Megvettük a festékeket, az ecseteket és egyéb kisebb dolgokat. Kinéztem néhány bútort is, csak azokat nem tudjuk haza hozni. (Mivel ugye nem tudsz egy ágyat a válladra kapni) Ezért majd vissza jövünk anyával. Kölcsön kapott egy autót amibe minden belefér.

Teljesen be esteledett, a szendvicsek elfogytak, a buszt pedig lekéstük. Ideje behajtanom valamit. Gyorsan be ütöttem a számot, csörög...csörög....csörög... felvette .

Telefon beszélgetés .

D: mond.

Emlékszel még a mi kis megállapodásunkra?

D: mi kéne?

Fuvar. Most
ha lehet mert
ide fagyok. Ide gyere:
[Ne haragudjatok
de nem tudok ide
semmit írni]. 
Ja és lesznek velem.

D: hányan?

Ketten. Két srác.

az egyik Larry

D: oksa. Csáo barack

Csáo YoYo

______________________________________

-ki volt az?- nézett rám Larry
-YoYo- tudja kiről beszélek, Sal csak pislogott ránk.
-YoYo egy bece név. A neve Dennis, ovi óta ismerik egymást.-válaszolt helyettem is Larry.