Daniel szemszög:
Rettenetesen izgultam... És rettenetesen féltem. Mivan ha nem leszek szimpatikus az apjának? Egy kezével ketté tudna roppantani... Mivan ha nem engedi Olivernek hogy velem találkozzon?
Ott voltam Oliverék házánál már 10 perccel korábban a megbeszélt időpontnál, biztos ami biztos. Sütöttem citromos sütit is az apukájának, hátha picit jobban kedvel majd.
11:00-kor megnyomtam a csengőt, Oliver ajtót nyitott, és egyből megölelt, amitől a lábaim nem értek le a földre.
Ezután bementem, és éppen mutatkoztam volna be amikor félbeszakítottak.
- Nagyon hasonlítasz apádra. Ismertem apádat Daniel... Gyere beszéljük meg. –karolt át gyengéden a férfi.
Hogy micsoda? Apám? Azt mesélte nekem mindig hogy volt egy Ősi alfával kapcsolata és hogy ő volt élete szerelme... Csak sajnos a szülők nem támogatták és belekényszeritették egy házasságba.
Ekkor Oliver apja elővett egy fotóalbumot.
- Tudod, én meg az apád egy pár voltunk még nagyon régen... –sóhajtotta.– ő is alacsony volt, törékeny és vattacukor illatú.
- Ezt nem hiszem el... –mondta maga elé nézve Oliver.
Én viszont nem bírtam tovább. Borzasztóan hiányzik. A közös beszélgetések. Az emlékek. Csendben eredtek meg a könnyeim.
- Ahj Dan... Sajnálom... –ölelt át védelmezően az alfa.
- Semmi baj... Csak hiányzik. – próbáltam összeszedni magam.
Kaptam egy fejsimogatást Oliver apjától is, majd asztalhoz ültünk.
- Ételmérgezésért felelősséget nem vállalok! –nevetett Oliver apja– A fiamat kell hibáztatni!
- Hé apa! Azért nem főzök olyan rosszul! –mérgelődött az alfa.
Ekkor Oliver kihozta a főételt. Spagetti Carbonara. Mikor megkóstoltam, azt hittem a mennybe repülök olyan finom volt. Míg én sec-perc alatt befaltam az étket, Oliver apja csak turkálta azt.
Mikor végeztem, Oliver apja tágra nyílt szemekkel nézett, majd elhívta a fiát picit beszélgetni. Én addig elvoltam a telefonommal.
Mikor visszajött a két Alfa, Oliver apja nagyon vigyorgott. De vajon miért? Mindegy is. Ekkor felálltam, és kivettem a hűtőből a sütit, majd kiraktam egy tálcára és az asztalhoz vittem. Oliver apjának az arcára meglepődöttség ült ki.
- Ezt kitől tanultad? –kérdezte.
- Ez amolyan családi örökség... Apával csináltam mindig. –mondtam halványan mosolyogva.
Azt persze nem mondtam el nekik hogy apa azt mondta hogy ezzel a sütivel bármelyik Alfát le lehet kenyerezni....
- Az apád nekem is ezt csinálta mindig... –mosolygott a férfi.
Ekkor kiszedtem a sütit. Magamnak egy nagyon kis adagot mivel nem bírtam többet enni, a két alfának pedig egy emberes adag jutott. Seperc alatt befalták, majd a tekintetük megállt az utolsó szeletnél. És mi történt?
KONKRÉTAN VEREKEDNI KEZDTEK!!!!
Persze míg ők egymáson lógtak addig én elfeleztem a sütit és eléjük toltam. Megszeppenve néztek rám, majd egyből be is tolták a szeletet.
- Köszönöm ez nagyon finom volt! –mondta az idősebb.
- El foglak rabolni és életed végéig ilyeneket fogsz nekem sütni! –mondta Oliver.
Még egy ideig beszélgettünk, majd Oliver apja elbúcsúzott, mert valami céges dolog közbejött. Ketten maradtunk.
- Nagyon ügyes voltál picike... – adott egy puszit a fejem búbjára az alfa.
- Akkor ugye nem utál? – kérdeztem, mire az alfa elkezdett hangosan kacagni azon a mély és karcos hangján.
- Még hogy utálni.... Oda meg vissza van érted! –fetrengett nevetve a kanapén.
- Naaa, azért nem kell kine... –ám ekkor magára húzott az alfa a kanapéra.
- Tudom tudom kis cuki... Mit nézzünk? –kérdezte, miközben az ölébe rakott.
- Nekem mindegy... –motyogtam.
- Akkor jó lesz az Az... –mondta egy gonosz mosollyal.
- Ne! –bújtam bele a mellkhasába– inkább valami vígjátékot.
- Jólvan jólvan... Kis félőske –mondta mosolyogva.
Ekkor elindította a Nagyfiúk című filmet. Sokat nevettünk, ám a végére elég álmos lettem. Boldog voltam. Mosolyogva szundítittam el az alfa mellkhasán, és szívtam be a jól ismert és annyira szeretett zöldalma illatot.
Oliver szemszöge
Amit apám mondott...azt hittem ott ájulom el. Ebéd után amikor elhívott..olyat mondott amire még sosem számítottam.
- Fiam. Nem tudom mondtam e már, vagy tudsz e róla, de az ebéd borzalmas volt. Viszont Danielnek izlett a kaja. Ez...ez azt jelenti hogy szerelmes beléd. Ha egy omegának tetszik amit főztél, akkor az szereomet jelent. Ha tudoat alatt is, de akkor is.
Ejszaka sokat gondolkodtam ezen, és úgy döntöttem, hogy holnap megkérdezem az én kis vattacukromtól, mi is itt az igazság...
